Túlélőpróba és terrorelhárítás Magyar módra!

Ma ugye mindenki hallott a Deák téri bombariadóról, többek közt én is, így utána olvastam. A hírek szerint betelefonált valaki a mentőkhöz, hogy a Deák téri metróállomáson bomba található. A magyar reakció szerintem világklasszisokban mérhető, mert ennyire egyszerű "gondolkodás" szerintem máshol csak maximum a könyvekben olvasható. Történt ugyanis, hogy a metróállomást a Deák téren annak rendje és módja szerint kiürítették, de ( és figyelem! Itt jön a csavar), a forgalmat nem állították le a vizsgálat idejére, csak a szerelvények ezen a helyen nem álltak meg az utasokkal, hanem átrobogtak az állomáson... 

Én megértem, hogy a tömegközlekedést nem egyszerű korlátozni, mivel több ezren utaznak vele A-ból B-be. Sőt! Azt is elhiszem, hogy bizonyára hetente tucatjával vannak hasonló bombariadók szerte az országban, csak mi nem feltétlenül tudunk róla, és hogy ezeknek a valóságtartalma a "szórakozom, mert zsírkirályűberbunkó vagyok" kategóriába tartozik, de azért ez a reakció nagyon "kemény"...

Hazafelé elgondolkodtam a metrón. Sajnos az ingerküszöböm lassan eléri a tetőfokát a tömegközlekedéssel kapcsolatban. A trolin megüthet az áram, a buszokba befolyik az eső, az ellenőrök feketén, zsebbe kérnek helyszíni bírságot, vagy elvernek ( tisztelet a kivételnek! ). Nem tudni, hogy valós vagy hamis bérletet veszek-e 10 ezerért. Igen! Bizony volt már ilyen. Több is. Az utas megvette a szelvényt, rendes, legális bérletpénztárban, majd ő lett a gyanúsított, mivel a bérlet hamis volt...    És a metró! Hát az maga a bátorságpróba. Komolyan. Pár hete az alagút mennyezete a metrókocsira zuhant, melyről képet is feltettek a netre. Örökké kifüstölnek a kocsik, van amikor két nap egymás után. Szakértők szerint a metróalagút statikája hagy némi kivetni valót maga után, és még állítólag a víz is szivárog befelé a járatokba. (google a barátunk...) A sínek olyan állapotúak hogy egyes szakaszokon sebességkorlátozást vezettek be. 

És nem érzem jól magam! Kifizetek egy kisebb vagyont, és ezért cserébe várom a rám szakadó plafont, elmélkedem azon, hogy ha épp az alagútban üt ki a tűz, vajon áramtalanítják-e a síneket, és gyalogosan mentenek-e ki, vagy a vezető gyors iramban hazardírozik azzal, hogy még a következő megállóig elstartoljanak a vagonok, hogy ott fussunk az életünkért... Ha a sínek miatt kisiklunk már hallom a tragikus fővárosi gyászt, meg a kormány együttérzését...  Ha az utazást túlélem izgulhatok, hogy az ellenőrnek milyen napja lehet. Volt-e előtte éjjel szex, vagy ilyesmi mely kihat a hangulatára... vagy ha nem, mennyire fog kötekedni...

Ezentúl pedig, ha nem állunk meg egy megállóban, mert "technikai okok" miatt nem lehet, rögtön felmerül bennem, hogy "Na? Robbanunk vagy nem robbanunk?" Mer' ugye a forgalom nem állhat meg, aztán vagy vagy... 

Még jó, hogy hárítjuk a terrort. Ezt is magyar módon...