Arany Alkony fejlemények

Pár hete tört ki a botrány az Arany Alkony idős otthon körül, melyről már akkor is írtam egy posztot, "Arany Alkony és ami mögötte van" címmel. Pár napra felkavarta az intézmény életét, a rendőrség és a sajtó ki be járkálása a Bánkút utcába. Volt sajtótájékoztató, nyílt nap, aláírásgyűjtés, szégyen, félelem, megaláztatás. Majd a Hír-tv nagy "kuss-"ba maradt, mivel két feltűnést áhítozó volt dolgozó, és a több száz lakóból két elégedetlen idős "locsi-fecsi"-én kívül semmi kompromittálót nem tudott felmutatni. Nem csak a Hír-tv de más média, sőt maga a rendőrség sem, pedig a lakókat is kikérdezték, az épületet végig járták.
A BorsOnline-nak viszont megköszönném a cikkét, mely tiszta vizet önt a pohárba, és a mások által megkavart sz...-t legalább ő tisztába teszi, mivel a Hír-tv-nek ehhez már nem volt orcája...
http://www.borsonline.hu/20120531_arany_alkony_botrany_volt_valodi_ugy_nincs

A BRFK kommunikációs osztálya a következő közleményt juttatta el a BorsOnline-nak: 
„A BRFK korábban feljelentés-kiegészítést rendelt el. Az ennek során beszerzett adatok és információk nem alapozták meg büntetőeljárás elrendelését, ezért a BRFK bűnügyi főosztály életvédelmi osztálya a feljelentés elutasításáról rendelkezett."

 Tehát a Hír-tv és akik eme botrány kavarására biztatták, most nem igazán bonthatnak pezsgőt... :-)

Már csak az maradt hátra, hogy mi lesz december 31.-e után, hisz bár kiderült az otthon nem gyilkosok munkahelye, és áldozatok lakhelye, megmaradt maga az alap probléma, azaz a fenntarthatóság megtartása, hisz mivel a Kálvin János Presbiteri Misszió az új egyháztörvény miatt elesett az állami támogatástól, némileg meggyengült az otthon anyagi helyzete is. A lakók pedig nem szeretnének költözni, hisz  nem kicsi döntés volt számukra amikor az Arany Alkonyba helyezték otthonukat, és hátralevő életüket. A dolgozókról nem is beszélve, akiknek ez a munkahelye, és nem kevés emberről van itt szó. Ráadásul a mielőbbi megoldás már csak azért is szükséges, mert amíg ez a nem éppen megnyugtató helyzet tart, addig mint a "halálgyár" botrányból is látjuk "keselyűk" keringenek a szép, nagyon jól karbantartott, hatalmas épületek felett. Reméljük ez a mostani kudarc egy időre az érintettektől elvette a kedvet a hasonló kampányoktól, de ki tudja...

A neten olvastam, hogy az Arany Alkony nem feltétlenül hagyja annyiban ezt a rágalomhadjáratot, és azt már csak remélni tudom, hogy nem csak a nyilatkozó volt dolgozókra súlyt le jogos haragja, hanem magára a tv csatornára is, ami érdemi kutatás nélkül ki tudja kinek, vagy minek a sugallatára megalázott, és megvádolt embereket, illetve az egész intézményrendszert rossz fényben tüntette fel.
A Hír-tv megmaradhatna a politika színterén, és ezzel jobban is járna, mert egy bizonyos kör kíváncsi már csak rá, és nekik bőszen, sikerrel készíthetik "tudatmódosító" műsoraikat.  Mégis az Arany Alkony mit ártott nekik, hogy ennyire elhamarkodottan feketítették be? Hol a média hatóság, hol van Szalai Annamária, minden médiák szent anyja?...
Nem a blogokat kéne górcső alá venni, félni tőlük, hisz kinyilvánítjuk itt szubjektív véleményeinket, aztán van aki olvassa van aki nem, van aki egyetért van aki kevésbé, de lássuk be, még sem akkora a véleményformáló hatása, mint egy tv-csatornának.
Az Arany Alkonynak még hosszú, működő éveket kívánok, a dolgozóknak, és a lakóknak pedig innen üzenem, hogy nagyon sokan velük vannak, és az otthon megmentéséért drukkolnak.
LBM

Közétkeztetés: miért éhes a gyerek?

Van egy jól sikerült fiam, aki így a kilencedik évéhez közeledve, nagy komolysággal tárja fel nekem az élet dolgait. Persze pereket még nem nyerne okfejtéseivel, de felveti a problémát, majd pedig kielemzi korának megfelelôen , és aztán mindezt meg is beszéli velem. Mivel fantasztikusan érdekes, hogy egy gyerek mit gondol, milyen módon találja meg az összefüggéseket, milyen válaszokra jut önmaga,így nagy odafigyeléssel hallgatom, anélkül,hogy belekotyognék. Egy ideje az ilyen beszélgetéseink visszatérõ témája az iskolai étkeztetés, mely téma azért kerül terítékre folyamatosan, mert a fiam nagyon nincs megelégedve vele ebben a tanévben. Pedig A és B menü van, ami elõször valami olyat suggalt nekem, hogy ez csak emeli a szolgáltatás szinvonalát. A fiam jó evõ, és a gombán kívül mindent megeszik. Ráadásul nem is az étel minõségét vitatja. Én sem.
Az "anya,rohanjunk már,mert nagyon éhes vagyok" címû délutáni program nem is lenne olyan meglepõ egy izgõ mozgó, tevékeny fiú gyermek esetében, ám erõs méltatlankodása már nem egyszerû gyermeki locsi-fecsi, fõképp hogy részletezi a problémáját. Fiam tanulmányainak épületében öt osztály kapott helyet. Ebédidõben nem tudnak mind egyszerre enni, mert az ebédlõnek nincs akkora kapacitása, így több turnus van. Általában a két menü közül az egyik valami gyermekek körében népszerû eledel, mint pl. a rántott halrudacskák, vagy a tésztaételek, hasonló gyerek-kedvencek. A másik menü pedig " a mit dobjunk össze,hogy azért valóban azt mondhassuk van A meg B menü..." típusú valami. Érzéseim szerint valahol a két tényezõ összességében található meg a probléma nyitja: azaz hogy a fiam közli, ma éppen három tányér levest evett, mert éhes  volt, más meg nem nagyon maradt. De volt amikor két tányér üres rizs került a pocakjába ebéd gyanánt. "Túlélési" esélyeit nagyban növeli, hogy sok gyermekkel ellentétben kedveli a zöldségeket,gyümölcsöket, de akár a bablevest is, mely szintén nem egy alapvetõen népszerû étel társai számára. Így amikor már annyi sem marad az egyik menübõl, hogy legalább elmesélni tudja mi nem jutott neki, hisz nem is látta, akkor a nem éppen tápláló, vagy elégséges ebéd  után ha kér akár három almával, vagy több adag brokkolikrém levessel is eltömheti az üresnek érzett gyomrát, mivel az sok gyereket  nem villanyoz fel, és ezért marad.
Ha mázlista az osztály, akkor õk ebédelhetnek elõbb és akkor válogathat õ is a menük közt, ám de valószínûleg akkor egy másik utolsó turnus kapja a " maradékot" ,ami azért mégis csak problémát jelent.
Ahogy a fiam ezt röviden summázta: " Tavaly sokkal jobb volt. Valami megváltozott." És valóban. Tavaly más biztosította az étkeztetést, melyet aztán az egész kerületben átvett a jelenlegi cég. Az étel minõsége nem rossz, de a rendszer amint látjuk hagy némi kivetni valót maga után. Az ár is növekedett mind e közben. De nem panaszkodnék erre, hisz ha megnézzük hogy napi nem egészen 500 ft- ból kap a gyerek három étkezést, nem mondhatjuk drágának, még így sem. Sõt még az sem zaklat fel, hogy a neki nem jutott tejbegríz helyett fõzzek neki vacsira én, hogy helyre billentsem számára ezt a kis csalódást. Az sem esik nehzemre, hogy a befizetett étkezés mellett naponta csomagoljak neki tízórait is, mint egyébként szinte minden szülõ az iskolában. De a gyerek valóban éhes, és a fent vázolt szituáció miatt nem is csoda. Megemlíteném a félreértések elkerülése végett azt is, hogy a gyerekem nem beteg, nem túlsúlyos, vagy bármi ami esetleg arra adna következtetést, hogy nagyobb igényekkel rendelkezne mint társai. Egyszerûen egy fejlõdõ szervezet és gyerek.
Számára és köztünk szólva számomra is úgy tûnik, hogy célszerûbb lenne egy menü mely finom és elégséges, mint a két menü melynek egyik fele megy a moslékba. De más megoldások is léteznek. A szomszéd iskolában elõre szétosztják az étlapot hetente. A lurkók kiválasztják a nekik tetszõ A vagy B menüt. Az iskola ezt leadja, és annyit küldenek egy- egy ételbõl amennyi valóban kell, a gyerekek meg jóllakottan mennek ki ebéd után.
Summázva a dolgot, bár a fiam szerint legyen úgy mint rég, ezzel vitatkoznék, mert nincs azzal semmi baj, ha egészségesebb, illetve többféle étel kerül a közétkeztetés asztalára. Ám vagy legyen elegendő mennyiség, vagy valóban meg kéne oldani, hogy mindenkinek jusson mindkét menüből.

A probléma nem feltétlenül az én fiam legnagyobb problémája, de ne feledjük, hogy manapság rengeteg az olyan gyerek akinek az iskolai étkezés a napi betevő falatja, és amikor haza megy, nincs más... Főképp ezek a gyerekek sínylik meg az ilyen étkeztetést. A saját fiam replikáján csak mosolygok, és amikor hazaérünk finom vacsorával kárpótlom az "elszenvedett" sérelmét, de egy rosszabb sorsú gyermeknek amikor a szülei kiforintozzák az ebédbefizetés összegét, hogy ezzel legalább a gyermekük főtt ételhez jusson, az ő szempontjukból a legméltatlanabb a dolog.
Változás kéne!

Az NFSZ sikere, avagy a semmit is megköszönöm mert udvarias állampolgár vagyok 2 !

Tehát ott tartottam,hogy köszönöm   az NFSZ- nek azt a hatalmas segítséget, melyet irányomba tanusított. Általa rájöhettem, hogy az állam, meg az egész munkaügyi központ magasról tesz a munkanélküliekre. Munkát nem tud adni, de egyébként fel sem ajánlották,hogy ebben segítenek. Amikor a sültgalamb várása, és a siránkozás helyett tanulni szerettem volna, egyenesen lebeszéltek, majd kötekedtek, és olyan kritériumokkal akartak lepasszolni, melyek teljesen ellentétesek voltak a honlapjukon szereplõ " ki jogosult támogatott oktatásra " elvárásokkal. Amikor pedig még ezeknek is megfeleltem a kezembe nyomtak egy listát az aktuális oktatásokról azzal a megjegyzéssel,hogy van amelyikre a létszám már telítõdött. A kérdésemre,hogy melyek azok, mert ha lehet nem olyanra jelentkeznék, a következõ választ kaptam :" itt van a számítógépben de most nem érek rá... " Eközben az NFSZ honlapján kiemelt projektekrõl olvashattam, mellyel szerintük a munkaerõ piaci igényeknek megfelelõ képzést kaphatnék, és ebben a Kiemelt projektben háztáji állattartást, és növénytermesztést oktatnak, mint keresett szakmát... Ezen kívül kaptam havi húsz-egynéhány ezer ft.- ot "segítség" gyanánt... Köszönöm NFSZ hatalmas tetteit, melyet a társadalom számára " segítünk visszatérni a munka világába " - ként jellemeznek...

Az NFSZ segítsége a következő posztokban  olvasható:

 Újratöltve: munka nélkül  
http://igydolgozunk.blog.hu/2012/02/11/ujratoltve_munka_nelkul
Helyzetjelentés a Munkaügyi központból
http://igydolgozunk.blog.hu/2012/03/10/helyzetjelentes_a_munkaugyi_kozpontbol
Tehenet az előszobába, krumplit a gardróbba
http://igydolgozunk.blog.hu/2012/03/21/tehenet_az_eloszobaba_krumplit_a_gardrobba
A humbug világa!
http://igydolgozunk.blog.hu/2012/04/04/a_humbug_vilaga

Az NFSZ sikere, avagy a semmit is meg köszönöm, mert udvarias állampolgár vagyok...

Elsiklottunk a lényeg felett: van újra munkám,az állam és persze a magam örömére. Az NFSZ vállon veregetheti önmagát, mert baró munkát végzett, és leheletnyit javult a statisztikája. Persze mi tudjuk,hogy köze nem volt ahhoz, hogy visszakerültem az aktív  dolgozók közé. Pont letojta mi volt-van-lesz velem, és mondjuk a jövőm felől abszolút nem vagyok nyugodt, mert ha ez a meló megszűnik, akkor megint magamra maradok, és mindig nem lehet mázlim... Mért nevezem mázlinak? Most írhatnék egy posztot arról hogy a kitartás meg az akarat... és szuper vagyok, gyertek feleim, okuljatok!... Na ezt nem teszem, mert nem igaz. Én is szoktam olvasni az állásportálok cikkeit, meg a HR-es interjúkat, melyben megmondják a tutit arról ami evidens: azaz, hogy öltözz fel rendesen egy állásinterjúra, légy pontos, meg a szád se legyen büdös mikor oda mész... Nem tudok ezekkel a tanácsokkal mit kezdeni, meg még sokan mások sem. Mert ugye ezek eleve alapvető  tényezők, ha emberek közé megyünk. Aztán itt van a " légy határozott " típusú hogyan add el magad tanácsok kérdése. Na amikor ezekkel etetik az embert, az valami fantasztikus!...
Itt olyan embereknek próbálnak tanácsot adni, akiknek hetek,hónapok óta nincs munkájuk, azaz megélhetésük sem, és mondjuk akinek otthon sorakoznak a felszólító számlák, meg már a 12 ilyen interjún van túl, az már semmi mást nem akar csak görcsösen munkát, bárhol, bármit. Na most mindent érez az ilyen ember, csak önbizalmat nem... Amúgy pedig itt a Magyar munkaerőpiacról beszélünk, és a magyar átlag munkanélküliről, Magyar átlagmunkákkal fűszerezve.  Hát most mondja már meg nekem valaki, hogy amikor elmegy mondjuk a multihoz, mégis mekkora lelkesedéssel kéne meggyőznie a HR-est arról, hogy ő lesz a legszuperebb árufeltöltő?  De most komolyan... Ezzel nem az árufeltöltőket minősítem, mert én is jelentkeztem ilyen munkára, hanem megpróbálom érzékeltetni a HR-es elvárás és a "nagyszerű" munkalehetőség egymáshoz viszonyított, akár abszurdnak is mondható viszonyát... 
Na lényeg a lényeg, lett munkám. Jó, bár csak határozott idejű... És szégyenem is lehet akár, de míg a legutóbbi álláskereső kálváriám során közel 180 önéletrajz és motivációs levél ömlött szét tőlem a munkaerőpiacon, addig jelenleg családi okok miatt szinte nem is kerestem munkát, oszt mégis...  Egyik posztomban említettem az amortizálódott bizonyítványaimat, és egy helyet ahol emiatt utasítottak el. Aztán két hónappal később meggondolták magukat, én meg még most sem ocsúdtam fel a meglepetésből... Fantasztikusan elszoktam már a rendes, mindenre kiterjedő munkaszerződésektől, munkaköri leírásoktól, abszolút bejelentett, normális munkahelyektől. Így jelenleg csak kapkodom a fejem, mekkora mákom van. És! Elvégzem a munkámat, cserébe meg békén hagynak. Sőt ha nem muszáj rám sem néznek. Nem kell bejelentkeznem, hogy ,mikor értem be a munkahelyemre, és viszont nem is kell előbb bemennem, mint a munkaidőm valós kezdete. Sőt, távozáskor sem kell jeleznem, hogy "bocsi de lejárt a munkaidőm". Megbíznak bennem, mert felnőtt és kötelességtudó ember vagyok. Ugyan pechemre, ha eddig három órát utaztam, és utáltam, most még többet utazok, de minden délután én megyek a fiamért az iskolába, és ha hétvége van, akkor itthon vagyok. Amennyiben három napos ünnep van, akkor az nekem is három napos ünnep, itthon a családommal. Meg is lepett ez a felállás, most amikor kiderült, hogy a pünkösdi hosszú hétvége nekem is hosszú pihi... Valójában az ugrálós örömtánc stádiumomba még nem érkeztem el, mert oly régóta vágyom egy ilyen munkára, hogy talán lassan a betege is lettem, épp ezért félek, ha "túlörömködöm" vége lesz... A blogokból a könyvből, mindenki számára kiderült már, hogy mire vágyom: rendes, nyugodt, bejelentett munkára. Arra, hogy munka után hazajöjjek a még ébren lévő családomhoz, hétvégén pedig programokat tervezzünk, finomakat együnk, vagyis hogy úgy éljünk mint normálisék... Persze ez csak az én ideálom, mert ilyen vagyok.  Ahogy anno megfogalmaztam :


"Maximálisan régimódi felfogásom van az életről, a családról. Soha nem voltak karrierista, emancipált terveim. Tizenéves koromban, az életcélom teljesen egyszerű volt. Ismerőseim szerint - akik a rendszerváltás minden előnyét, szabadságát, nálam ezerszer jobban értették - nekem valamikor réges-régen, a 20. század elején kellett volna megszületnem, és élnem. Elnézve őket és magamat, teljesen igazuk lehet. Míg ők autót, vállalkozást, külföldi utakat és műkörmöt akartak, addig én hivatást, lakást, szerető férjet, és gyerekeket."

Hát úgy néz ki, most sikerült. December 31.-ig biztosan, aztán majd meglátjuk. Egyenlőre eddig szól a szerződésem, rajtam és a munkaadón kívül álló okokból. Ha nem lesz tovább, akkor ha mást nem is nyertem, de reményt azt igen. Reményt, hogy mégis előfordulhat, hogy akad olyan munkahely ami azt nyújtja nekem amit én szeretnék, és én is azt nyújtom neki amit Ő szeretne.  8 év. Ennyi időbe telt, és lehet, hogy csak fél évet kapok belőle. Meg egy kis optimizmust. :-)

Mai happy :-)

Volna egy rövid BKV-story-m, mely valójában köszönetnyilvánítás "két ismeretlen fiatalember"-nek, ahogy a Határ úti metro forgalmi ügyeletese fogalmazott.
A minap sajna elhagytam a bérletem, benne, a még csak 10 napja vásárolt 9800 ft-os szelvénnyel. Már feladtam a keresést, és következő BKV-s utazásomon szídva magam, de újabb 10 000 ft-al felkészülve indultam útnak. Mivel volt még a táskámba egy használatlan jegy, meg ugye a 10 000 ft. elköltése sem tett boldoggá, valamilyen sugallatra délutáni visszautamig halasztottam az újabb bérlet megvásárlását. Bár fogalmam nem volt, hol hagyhattam el, gondoltam ahol fel, illetve leszállok a metróról megkérdem az illetékeseket,hogy nem-e adtak le egy bérletet, személyes arcképemmel díszítve. Na nem mintha nagy reményeket fűztem volna küldetésem sikeréhez, de még mindíg jobb ötletnek  tűnt, mint padok alatt, meg kukákba benézve keresgetnem... És lám! Van még az emberekben érdeklődés mások iránt, mivel a bérletem leadták, szelvénnyel, tokkal, mindennel együtt, és nem hagyták, hogy valahol a földön ezren galoppoljanak át rajta. A 10 000 ft-os pótköltség megspórolását pedig külön köszönöm a két ismeretlen fiatalembernek.

Kormányzati akció! Egyet fizet,hármat kap!

Matolcsy úr  egyet fizet  hármat kap akciót szeretne,hogy elégedett lehessen. Ugyanis ez lenne az új nyugdíj-pontrendszer alapja; az állam fizet nekem nyugdíjat, de cserébe kettő, vagy három gyermeket kér. Azaz aki 3 jövőbeni dolgozót hoz a világra,az az átlag nyugdíjnál picivel többet kapna ( már ha hasznosan dolgozik ő maga is 3 gyerek mellett...) . Ha 2 adófizetőt gyártunk, akkor Matolcsy úr értelmezése szerint, nem teljesítettünk egyebet mint állítottunk munkaerőt magunk helyett, azaz egyet apa normál nyugdíjáért egyet meg anya nyugdíjáért. Extra díjazás ezért nem jár... Aztán itt az én esetem,amikor alulteljesítve a normát, mindössze egy gyermeket adtam bele a Matolcsy gépezetbe,így az én nevem "Lusta Petri-csésze" , így a zsűri le fog pontozni, azaz a normál nyugdíj nem jár. A legnagyobb vesztesek azok akik nem tudnak gyermeket szülni. Őket a showban már tovább sem engedték... Elvégre ha már az élet elvette tőlük a lehetőséget, bűnhődjenek duplán... Persze a kormány lenyilatkozta,hogy tényleg nagyon sajnálják ezt az "ici-pici" igazságtalanságot, de az érintetteknek be kell látniuk, hogy nem adtak maguk helyett új kiszipolyozható generációt így nincs mit tenni... Amennyiben figyelembe vesszük, hogy jelenleg, hogy rugdalják a rokkantakat, a munkanélkülieket, a meddők negatív diszkriminációja törvénybe iktatva, már nem is meglepő...
Az emberek adófizető-automatává degradálása, úgy a baby-boom környékén kezdődött el, amikor a születendő izgő mozgókat már nem babának nevezte a kormány,hanem édi-bédi "adófizetőképződménynek", és mára már tulajdonképpen árucikként helyezte el gyermekeinket a Nemzet palettáján, mellyel majdani nyugdíjunkat vásárolhatjuk meg.
Már pedig az üzlet, az üzlet!
Mindez egy olyan kormánytól ami állítólag a nemzeti öntudatot szeretné megtestesíteni... A gyerekem azt hiszi fontos tényező a világ forgatagában, de csak azért mert nem hallgatja a Matolcsy-megnyilvánulásokat, ahol ő csak egy leendő adófizető, de még annak is kevés mert ha legalább ikrek lenne! De így...

A közhiedelem szerint a FIDESZ kommunikációja fantasztikus, ennek köszönheti a 2/3-ot... Nekem meg eszembe jutott a baby-boom tervezet azon passzusa, melyben a család fontosságának köztudatba emeléséről esik szó, közoktatás, média, és egyházi szinten...

Ez vajon már az?...

Új trend a munkáltatói adócsalás frontján...

A minap megkeresett egy munkavállaló panaszával. A történet új dimenziót nyitott a munkaadói stiklik frontján, mely mindenképp azt bizonyítja : a munkáltatói kreativitásnak határai nincsenek ha adót kell csalni, illetve ismét rámutatott arra, hogy a munkavállaló mint ember, nem igazán definiálható némely cégvezető számára. Szegény munkavállaló, (akit nevezzünk Jolánnak), megelégelve a cég könyvelőjének határtalan ismerethiányát, hosszú évek után, idén először, az adóbevalláshoz inkább keresett egy "saját" könyvelőt, ezzel megvalósítva egy régi álmát, hogy végre valóság legyen. Ez az álom arról szólt, hogy Ő odaadja a könyvelőnek a megfelelő papírokat, a könyvelő pedig elvégzi a dolgát, azaz:  kitölti, megoldja és elrendezi az adóbevallást, anélkül, hogy hibát vétene, ezzel időt spórolva Jolánnak.
A probléma ekkor derült ki. Nem vagyok könyvelő, de dióhéjban a következő történt: az új könyvelő amikor a papírokat elemezte, közölte, hogy Jolánt három havonta ki, majd bejelentették, azaz, lassan egy éve próbaidős munkaviszonnyal rendelkezik, így sajnos nem kaphat adó-visszatérítést. A legszebb, hogy Jolán minderről semmit nem tudott, és azon kívül, hogy átverték, még pénzt is vesztett.

Innen már csak a saját véleményemet tudom kommunikálni. Ha ez valóban így történt, felmerül a kérdés/ek: vajon ki írta alá Jolán nevében a kiléptető, majd beléptető papírokat? Hisz Jolán, állítása szerint, semmi ilyesmit nem írt alá.
Mekkora bőr kell (vastagság szempontjából...), jelen munkaadó orcájára, hogy a már eleve minimálbérre bejelentett munkavállalót, aki évekig tisztességgel, becsülettel dolgozik neki, azt még megvágja, és mindezt a háta mögött?
És mennyire hülye az az ember aki azt hiszi, hogy ez nem fog egyszer csak kiderülni?

Végül pedig, de tényleg, egy komoly kérdés:
"Kedves" Munkaadók!
Mennyi munkavállalón megspórolt pénz lenne elég ahhoz, hogy becsületes, mindent eltűrő dolgozókat végre ne döfjenek hátba? Mégis Mennyi pénz lenne elég? Mennyi?...

Én nem köpök szembe senkit, mert volt gyerekszobám, de ha az ilyen emberek belenéznének a tükörbe, és úgy éreznék, hogy valami nedves tolul, nyomakodik előre a szájukban, nyugodtan eresszenek utat neki.... Már ha tudnak tükörbe nézni... :-(

Arany Alkony és ami mögötte van...

Nagy port vert fel a napokban egy hír, miszerint az Arany Alkony otthonban borzalmas dolgok történtek. Egy olyan időseket ellátó intézményről van szó, amely több épületben is működik. A szóban forgó épület pedig a Bánkút utcában található.
 Természetszerűen a Hír tv robbantotta a botrányt, hisz kire is számíthatunk amikor csámcsogni valóra vágyunk, ha nem erre a nemes, és mindig objektív hírforrásra... Az Arany Alkony otthonoknak már amúgy sem rózsás a helyzete, miután az új egyháztörvény kizárta soraiból a Kálvin János Presbiteri Missziót, mely részben tulajdonosa és fenntartója a közel 1300 idős embert ellátó intézményeknek, de a Hír tv még rúgott egyet rajta, hátha...
A botrányt két volt dolgozó nyilatkozata "ihlette", miszerint az idős embereket ebben az otthonban el teszik láb alól, hogy újabb és újabb lakókat költöztethessenek be, a belépési díjjal együtt mely milliókra rúg. De szó esett arról, hogy a megmaradt hagyatékokat , értékeket is elorozzák az ott dolgozók, sőt a szemközti kocsma is ezekkel van berendezve... Mindezt megspékelték olyan rémtörténetekkel, melyek a Helyszínelők, vagy a Gyilkos Elmék sorozatok egyikében is nagy nézettséget értek volna el. Volt szó olyan idősről, aki elesett és azt ott hagyták, rázárva az ajtót, hátha meghal, míg egy másik megboldogultnak jó nagy darab almát adtak, amitől megfulladt, egyébiránt pedig halott, ám de napokig nem felfedezett lakóról is tudomást szerezhetett a Hír tv, célpont című műsorát nyálcsorgatva néző ember. Természetesen a két volt dolgozó az arcát mindehhez nem adta, a Hír tv pedig  némi temetői bevágással, és egyéb manipulatív eszközökkel profi módon fokozta a rémborzalmat, és bevégeztetett.. Szem nem maradt szárazon, és a média más területei is átvették a katasztrofális hírt a "halálgyárról". Eközben ebben az intézményben pedig emberek dolgoznak. Olyan emberek, akik igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni a lakókért, az intézményért,szeretettel és büszkeséggel, mert részesei lehetnek ennek az otthonnak, mindezt úgy, hogy fogalmuk sincs mi lesz december 31.-e után, mert addig szól a működési engedélye az otthonnak. Mára bizonyára nem büszkék, boldogok, bár a szeretet az megmaradt, hisz az idős nénik, bácsik minderről nem tehetnek. Őket viszont megalázták, bemocskolták. A rémült hozzátartozó levelet ír idős rokonának, hogy mi történik, jól van-e? A boltban, az orvosnál és mindenhol a Bánkút utcáról beszélnek, nem túl szépen, nem felemelően, a dolgozó pedig hallgatja...
De mi van a háttérben?
A Bánkút utcai otthonban közel 500 férőhely van. Bizonyára nincs teljes létszám, hisz hirdetnek is, és ez akkora kapacitás, mely eleve feltételezi, hogy van hely, nem kell érte gyilkolni.  El akarják lehetetleníteni az intézményt? Hogy miből gondolom ezt?
A riportalanyként arcukat nem vállaló dolgozók, már rég óta nem alkalmazottai az intézménynek. Mért most kezdtek el aggódni és ezért nyilatkozgatni a médiának? Ha erre keressük a választ, akkor a mérleg nyelve arra húz, hogy nem, nem ők keresték a média társaságát, hanem pont fordítva: a média kereste az övékét. Mert ha visszásságok vannak egy intézményben,és mondjuk ezért lépek ki ( bár tudtommal az egyikük eleve nyugdíjba ment...), akkor mért nem azonnal, akkor és "frissiben" tárták fel a problémákat? Így valóban csak az marad,hogy őket keresték meg. De honnan kapta a Hír tv a fülest? Mert szép csendben éldegélő embereket nem gondolnám, hogy csak úgy megkeresnek, hasra ütés szerűen, hátha valahol, valamikor tanúja volt egy kis polgárpukkasztó történetnek. Pont egy ekkorának? Pont most, amikor amúgy is hajszálon múlik 1300 idős léte. Igen, 1300 ember lakik az Arany Alkony otthonok összességében. És valóban a létük a tét. Az intézmény engedélyét be akarták vonna már az idén, de a főváros időt kért, hogy helyet tudjon biztosítani ennek a sok idős embernek. Helyet olyan intézményekbe, melyek körülményei messzemenőkig alul maradhatnak, ezen idős emberek jelenlegi környezetével összevetve. Itt kis lakásokban laknak, apartmanokban, mely a sajátjuk, melyben főzni, tisztálkodni tudnak, és saját bútoraik, emlékeik közt élhetnek, megtartva szuverenitásukat, ugyanakkor minden ellátást megkapnak, és segítséget, folyamatos felügyeletet, kezeléseket, orvosokat.  Igen ezért ők pénzt fizettek, nem is keveset, de cserébe úgy élnek, ahogy lehet, hogy a mai nyugdíjak mellett, egy budapesti lakásban nem feltétlenül. Fizettek, kaptak ha úgy tetszik egy magánlakást, melynek becsukják az ajtaját, és otthon vannak. Még a saját gyönyörű nevük is ki van rakva az ajtókra, szép fémtáblákon, mint bármely társasházban. Van fűtésük, tiszta ruhájuk, melyek a sajátjaik, és elmehetnek a piacra, vagy a barátnőkhöz ultipartizni, vagy bármit megtehetnek szabadon, amit megtennének egy 10 emeletes panelben is, csak épp lehet, hogy nem ilyen körülmények között. Étkezést is biztosítanak nekik, és nem A meg B menüből válogathatnak, hanem  többféle menüből, kinek kinek ízlése, avagy diétája szerint. Kirándulások, ünneplések, születésnapok vannak eme intézmény falai közt. Az orvosi vizsgálatot helyben, a receptek felíratását szintén itt intézhetik, egyéb más mellett.

Amit a főváros ajánlani tud majd ehelyett, az valószínűleg a szociális otthonok adta lehetőség. Valóban megfelelőek az ellátások ezeken a helyeken, hisz dolgoztam én is bennük, ám amit az államtól kaphatnak az idősek, azt valójában ha öreg leszek én magam sem szeretném igénybe venni. Mert amíg az Arany Alkonyban a saját kis lakásocskájába, saját bútorai, emlékei közé elvonulhat az ember, addig egy valóban szociális otthonként üzemelő intézményben 3-4 ágyas szobák vannak, semmi magánszféra, és az élet ezekben nem úgy zajlik, mintha "otthon" lennének az emberek, hanem úgy mint egy egészségügyi intézmény, mely ad orvosi ellátást, étkezést meg egy ágyat, egy szekrénykével. Ezek az emberek nem ezt tervezték el amikor az Arany Alkonyt választották.
Amikor ki akarnak csinálni egy intézményt, akkor talán erre kéne gondolni! Arra, hogy itt nem harcokról van szó, avagy nézettséget növelő fantasztikus esti adásokról, hanem 1300 emberről, akik nagy része, még nem magatehetetlen. Akiket nem lehet dobálni, ide oda. 
A botrány óta az Arany Alkony otthonba ki-be járnak a rendőrök, az újságírók. A lakókat ez megrémiszti, a dolgozók munkáját pedig zavarja, ráadásul ilyenkor naponta szembeköpve érzik magukat, miközben semmi rosszat nem tettek. A minap nyílt napot tartott az otthon. Szerintem is a legjobb védekezés, ha az újságírók bárhová bemehetnek, és ezáltal a nagyközönségnek is bemutathatják a valós, és egyáltalán semmilyen titkot nem rejtő intézmény egészét, nem kihagyva semmit, és senkit. Sajtótájékoztató is volt. Az egyik ismerősöm azt mondta, bizonyára majd a Hír-tv helyre igazít. Hát én mondtam, hogy biztosa vagyok abban, hogy ez nem így lesz. És valóban! A Hír-tv miután megkavarta a dolgokat, oly bűzt gyártott belőle, melyből egyenes háttal kihátrálnia már nem volt lehetősége. A sajtótájékoztató összességéből, melyben a főorvos asszonytól mindenre kiterjedően megkapta a választ, kettő mondatot vágott össze, olyan környezetbe téve, mely a tudatlan emberben csak megerősíti a vak hitet, hogy az otthonban gondok vannak. A Hír tv pechjére azonban más média is eljött aznap, így a valóság némiképp kirajzolódott.
A Hír-tv azt nem mutatta, hogy a volt dolgozó ( az egyik... mert a másik nem tolta oda a képét) magyarázkodását az állítólag elhanyagolt, veszélyben lévő öregek ki-fújjolták... Nem mutatta a feltett provokatívnak szánt kérdéseire kapott korrekt, mindenre kiterjedő válaszokat. Nem ment fel egy olyan lakóhoz sem mely szívesen megmutatta volna milyen környezetben élnek, és hogy. Hol vannak a lakók interjúi? Mert bár az első riporthoz találtak kettőt, de csak ennyire futotta? Több száz lakóból kettő esetleg elégedetlen, vagy fontos akart lenni? Statisztikailag ez teljesen elfogadható, és valószínűsíthető, de hol a többi? Nem feleltek meg a rémhírborzalom elvárásoknak a nyilatkozatok?
Természetesen a sajtó többi résztvevője, nem szelektíven készítette beszámolóit, így a Hír tv bevágott két mondata mely arról szólt, hogy az olcsóbb gyógyszer adása bevett szokás, belecsúszik a szánalmas kategóriába, főképp, hogy ez mindenhol így működik, működött, már igen, azelőtt is hogy törvénybe hozták. Még én magam, magánemberként is felháborodással konstatáltam, hogy azt kellett bevennem amit az orvosom felírt, aki meg azt a gyógyszert írta fel amelyik gyógyszercéggel éppen jóban volt... Miközben mint egészségügyi dolgozó, pontosan tudtam, hogy azért mert az egyik gyógyszert az egyik cég gyártotta ezért adott neki egy nevet, meg egy borsos árat, attól én még szívesebben venném meg a másik cég ugyanilyen hatóanyagú gyógyszerét, mert bár,  az meg egy másik nevet adott neki, de olcsóbb. És ha már ugyanazt az anyagot viszem be a szervezetembe gyógyulásom érdekében mindkét esetben, akkor had válasszam már a pénztárcámnak megfelelőt. Azóta törvénybe is iktatták, és helyesen, mert egy kisnyugdíjas, meg egy munkanélküli is lehet beteg, és mennyivel hatékonyabb ha nem egy kiváltatlan receptet nézeget otthon, mert nincs rá pénze, hanem elmegy a patikába megveszi és beveszi, mert esetleg futja rá...
Minden csoda három napig tart, de remélem, hogy elnyerik méltó büntetésüket a törvény által azok akik ki tudja miért, de bemocskolni szándékoztak egy intézményt és a benne dolgozó embereket. 
A Hír-tv "objektív", mindig csak a "tény"-eket közlő riportjait már jó ideje nem nézem, sőt mára már az időjárás jelentésükre sem vagyok kíváncsi. De vajon amikor egy klubrádiót bármi áron, akár a bírósági ítéletet is figyelmen kívül hagyva meg akarják szüntetni törvényhozóink, és ez köti le minden figyelmüket, addig nem lenne valaki, aki az ilyen csatornák "ballépéseit" is szankcionálná?

Ám az is lehet  hogy a Hír tv-t már Szalai Annamária sem nézi...

Kedves Olvasók!

Létrejött a mai nap folyamán egy FACEBOOK csoport, mely a blogé, és a könyvé. Még nem értek hozzá, hogyan kereshetek tagokat, így kérem kattintsanak erre: FACEBOOK , amennyiben kedvelik az itt olvasott írásokat..
Segítségüket, és megtisztelő figyelmüket most is, és ezután is köszönöm.

LBM

Baby boom komolyan

Az előző posztom után elővenném most a higgadtabb formámat, bár ez egyre kevésbé sikerül...
Átnéztem a baby boom program egészét. Volt abba minden, a más országokkal való összehasonlításoktól, az Orbán kormány alatt eddig meghozott "fantasztikus" családbarát intézkedésekig a világon minden. Úgy a 98. oldalon jártam, amikor végre eljutottam oda, ami valójában érdekel is, azaz, hogy a jövőben mi a következő 5-50 éves terv, vagy valami, mert mégis hátha belevágnék...

Először felcsillant a remény, oly intenzíven, mint amikor a sivatagban mindennemű és fajú élőlény meglátja az első életet és vizet adó esőfelhőt!
Láttam szocpolos autókat, lakhatási támogatásokat, meg minden csuda jót, de legfőképp ez érdekelt:

"2. Munka-család összehangolása, családbarát munkahelyek támogatása, részmunkaidő, otthoni távmunka, rugalmas munkaidő támogatása, a munkáltatók ellenállásának csökkentése megfelelő kompenzálással."

Ebben a nagyon fontos pontban úgy éreztem végre rátapintottak a lényegre.

Első tervként támogatnák a munkáltatókat átmeneti TB-és járulék fizetési kedvezményekkel.
Itt aztán újra leírják, hogy kéne, de nagyon  a részmunkaidő, meg az otthonról végezhető valós munka, esetleg családi napközi ott helyben, vagy a közelben, mely kritériumok létrehozásában az állam segítséget nyújtana.
Ezt adókedvezménnyel, és pályázati pénzekkel motiválná a kormány. Mint vázolják:
"A munkaidővel azonos időben nyitva tartó, a munkahelyhez közeli gyermekintézmények működtetésére." lenne szükség. Ezt a megoldást régóta hiányolom, mert valódi megoldás lenne arra, hogy dolgozhassunk, mi anyák, normál munkaidőben, függetlenül az otthon és a munkahely távolságától.
Ellenben kis hazánkban a magánvállalkozások ezt nem fogják megvalósítani, mert egy ilyen intézményt nem csak létrehozni, de fenntartani is kell, és ha még a fenntartáshoz is kap némi támogatást, azért bele kell adjon. Márpedig egy vagy két ember gyerekéért nem fog vállalni plusz költséget, inkább "leépít" és felvesz kevésbé "problémás" munkaerőt.
Amúgy ezzel kapcsolatban aranyosan fogalmaz a baby boom: "Nonprofit szervezetek vagy az önkormányzatok közreműködésével – önkéntesként vagy díjazás ellenében végzett munkavégzéssel – be kellene kapcsolni a hatalmas volumenű kielégítetlen gondozói szükségletek otthoni keretek közötti elvégzésébe az „inaktív” nőket... " Tehát jó-jó, szülessenek a kis adófizetők, mi megteszünk mindent, de ha esetleg valaki önkéntesen elvállalná a baby boom lurkók felügyeletét, az azért jobb lenne, meg még az inaktív nők is csinálnának valami hasznosat ... :-))

A részmunkaidő kérdését úgy oldanák meg, hogy a GYES, GYED első évében járó fizetett szabadságot az anyuka visszatérésekor, nem egyhuzamban venné ki, hanem választhatná azt a lehetőséget is, hogy például fél év összegyűlt szabadság után, egy évig csak 4 órában dolgozna, ugyanakkor megkapná a teljes havi bérét, hisz úgymond 4 óra munkabér és 4 órányi szabadságbér kitenné a 8 órás "munkát", azaz a teljes fizetést is.
Na ez az ötlet az összes közül amit valóban briliánsnak tartok, bár ez a való világban megint csak a közalkalmazottak és nagyobb, legálisan működő cégek dolgozói részére fog megadatni. Aki egy boltocskában eladóként dolgozik, azt a kicsike vállalkozó nyomatékosan lebeszéli arról, hogy éljen eme lehetőséggel. Ő ezért nem fog felvenni egy másik embert, ugyanis baromira nem éri meg neki, hogy alkalmazzon mondjuk két kismamát 4-4 órában két teljes fizetésért. Az új munkatörvénykönyv lehetővé teszi, hogy megváljon a dolgozótól még időben, és alkalmazzon egy embert, egy fizetésért, aki reggeltől estig dolgozik neki.

Fantasztikus pontot találtam a programban, mely azért némi mosolyt csalt az arcomra:
"Javasoljuk, hogy a kiemelten magas fizetésű családoknak legyen módja arra, hogy a családi pótlékukat felajánlják a többi gyermekes család támogatására. Fontos ezt megfelelő módon kommunikálni."

Hát nem könnyfakasztóan, fantasztikus, és mélyen nagylelkű terv ez, egy olyan országban ahol folyamatosan azt kommunikálják, hogy a munkanélküli csak lusta, a rokkant meg csaló, és egyébként " aki nem vitte semmire az életben az annyit is ér" ( copy by Lázár János). Ráadásul 47 000ft-ból szépen meg lehet élni, annyit meg csak összekapar a családos ember...
De komolyan el tudja azt képzelni valaki, hogy lesz olyan jómódú család aki, segítséget nyújt egy másiknak, ahol esetleg úgy mint én, az anyuka nem talál munkát? Kettő perc alatt fogja rámsütni, hogy lusta élősködő dög vagyok, aki még felelőtlen is, mert minek szült annyi gyereket aki alulképzett országszégyene...

Azért hatalmas kíváncsiság lett úrrá rajtam, vajon, hogy fogja Matolcsy úr ezt "megfelelő módon kommunikálni"... :-)

A továbbiakban a család fontosságának köztudatba emeléséről esik szó, közoktatás, média, és egyházi szinten.

A tervezet elég hosszú, így bizonyára nem tértem ki mindenre csak a legérdekesebb pontokra. Ezek, bár vannak köztük jó meglátások, már megint nem  úgy készültek ,hogy én is, és sok hasonló ember beleférjen.
Ebbe az fér bele aki közalkalmazott, vagy valóban jó állása van, egy becsületes, nagy cégnél. A kicsi munkavállaló az nem, pedig bizony azt fel kellett volna mérni, hogy ez az a kör aki a legnagyobb hajlandóságot mutatja a gyermekvállalásra. Az életet adó esőfelhő mindössze átvonult a sivatag felett, vizet nem adott a szomjazónak...
De fel a fejjel! Az alapelv mindenek felett:
" A gyermekvállalás nemzetgazdasági érdek, minden gyerekkel leendő adófizető születik!"

Munkáltatók vs. Munkavállalók: A kormány üzenete: "Gyere asszony csináljunk adófi...

Munkáltatók vs. Munkavállalók: A kormány üzenete: "Gyere asszony csináljunk adófi...: Hát a sex és a gyermekvállalás témáját sokféleképp meg lehet közelíteni, de amit a Matolcsy-féle baby boom program megfogalmazott az valóban...

A kormány üzenete: "Gyere asszony csináljunk adófizetőket!"

Hát a sex és a gyermekvállalás témáját sokféleképp meg lehet közelíteni, de amit a Matolcsy-féle baby boom program megfogalmazott az valóban visz mindent...
Ugyanis, ha több gyereket vállal egy nő (mer' ugye az egyet is baromi könnyű felnevelni ebben az országban...), akkor korkedvezményes nyugdíjra lesz jogosult, mivel az állam szerint: "a maguk részéről mindent megtettek a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáért ..., és még mások helyett is állítottak munkaerőt".

A témáról már biztosan sokan hallottak, és tényleg csak azért nem akarom komolyan kivesézni a témát, mert már valójában magam is unom. Úgy érzem, a problémát amiért nem születnek gyermekek, minden állampolgár látja, csak odafönt nem érdekel senkit. Én nem is tudom, hogy a törvényhozók mégis hogy alapítanak családot? Mintha máshol élnének, máshol nevelnék, és más dolgok kellenének az ő gyerekeiknek, mint nekünk az "alattvalóknak"... És még tahók is! Én szerelemből, és ennek úgymond gyümölcseként vállaltam gyermeket, még ha fel is mértem ennek anyagi vonzatát. De hogy ennyire bunkó módon lealacsonyítsák a gyermekszületés, gyermekvállalás családban betöltött szerepét, az azért valóban Őket minősíti, az e-téren tett lépéseik pedig oly mértékű butaságról tesznek tanúbizonyságot, mely alapján én nagyon sok embernek ott a parlamentben előszedetném a szakdolgozatát...
Hát ha valami, akkor a korkedvezményes nyugdíj, biztos hogy újabb gyerekek megszülésére motiválja a nőket, családokat... Gondoljunk bele! Én belegondoltam... 
Anyucit az ura felszólíja:
" Gyere asszony csináljunk egy-két lurkót, mer' abbó' lesz adófizető munkaerő, meg hát, a nyugdíjra is kell gondó'ni, és hát tegyünk má' valamit az országér'! Szegény Matolcsy úr annyit dó'gozik, mi is megtehettyük a magunkét." 
Anyuci mondja:" Ne izéjjé má' hát sokba kerül az, meg ezt az egyet is alig tudjuk e'tartani, oszt most is kilóg a lába a cipőből, fizetésig meg nem is tudunk venni... Haggyá má! Fáradt is vagyok áh..!"
Apu reagál:" Te asszony! ha szű'sz, korkedvezményes nyugdíjba mehetsz ám! Há' nem kérik aztat ingyen, hogy adófizetőt csinyájjunk!És ha mázlink van, lehet, hogy ikrek lesznek! Naa..."
És akkor anyuci szeme felragyog, a ház fala megremeg az ágy összedől, és lesz sok baby boom -os Magyar adófizető!  
Persze anyut kirúgják a munkahelyéről, akár már  a terhesség alatt, hisz az új munkatörvénykönyv (hogy mért csúfolják így azt nem tudom...), lehetőséget ad rá. Ha mázlija van, csak akkor mikor a gyerekek először betegek lesznek, és ő mocsok módon a lázukat akarja otthon csillapítani, nem pedig odabent dolgozni...  Ráadásul az első három évben akkor is otthon marad velük, ha esetleg van állása, mert a bölcsi fizetős, annyiért ő is ellátja a gyerekeit nyugodtan békében.
Miután kirúgták, vagy egyszerűen nem tudja megoldani más, ám a gyermekek ellátásából fakadó tényezők miatt a régi munkahelyre való visszailleszkedést, kereshet új állást. Egy gyerekkel se volt könnyű találni, de kettővel hárommal ez hatványozottan fokozódik, mondhatni szóba sem állnak vele. Nem baj! Majd szerez egy 4-6 órás elfoglaltságot, amit azért nevezek szándékosan így, mert az érte járó pénz sem mondható fizetésnek...  Apuci sz@rrá dolgozza magát mindeközben kötelességtudóan, anya sír... Aztán élnek, egyik hónapról a másikra, de inkább egyik napról a másikra, és elmagyarázzák gyerekeiknek, hogy azért szoktak foltozott nadrágba járni, és hetente csak két szem gyümölcsöt enni ( úgy vitaminként...), mert a hazának adófizetőkre van szüksége, és Ők ezen nagyon hazafias küldetés fő alanyai. Bár éheznek, de büszkén teszik, a Matolcsy féle, nemzetmentő akció keretében. Közben anya  még bevállal némi takarítást, ház körüli munkát, ebből félrerakva gyermekei felsőbb fokú taníttatására a pénzt, mert bár nagyon "boldogok", hogy az országért minden tőlük telhetőt megtettek ( ahogy az meg lett fogalmazva a programban), de a gyerekeiket imádják, és nekik valamivel jobb sorsot szeretnének, mint ami nekik jutott. Ezen közben a már felcseperedett ám de még tanuló gyermekeiket is dolgozni küldik, mert persze a terheket nem bírják tovább, és főiskolás gyermekeik meg tanulják, milyen könnyű az élet munka és tanulás közben. De egyszer ennek is vége, a cél teljesült, kitermelődött az adófizető, aki bár diplomás, lehet hogy csak egy gyorsétteremben fog tudni elhelyezkedni, de hát az adófizető, az adófizető, ne akarjunk már sokat... 
Eközben apa lerokkant, anya szint úgy, de dolgoznak tovább, majd eljön a várva várt pillanat: anyu elmehet korkedvezményes nyugdíjba, mert megérdemli!
És ők tovább élnek, egyik napról a másikra, ahogy abból a marha sok nyugdíjból megtehetik... De már megszokták, hogy farhátra futja csak, így "elégedetten" elmegy anyuci dolgozni újra...  De nem baj! Így ő is megint kötelességtudó adófizető lehet!

A gyermekvállalás  csodás dolog,  és az ember inkább érzelmi okok miatt dönt úgy, hogy belevág. De pont az érzelmi okok döntenek abban is, hogy az ember több gyermeket is vállal-e. Én személy szerint háromgyermekes anya szeretnék lenni, már jó ideje. De ha bele gondolok, hogy nem tudnám őket ellátni rendesen az anyagi lehetőségek, a bizonytalanság miatt, akkor inkább lemondok róluk, mert inkább nézem ennek az egynek a jóllakott, elégedett, és boldog arcát, ( bár elkapatva így sincs) ,mint hogy három gyermeket nézzek szomorúan, akik korántsem élnek úgy ahogy egy gyermeknek élnie kell.

Kedves Matolcsy Úr! Köszönöm, inkább lemondok "nagylelkű" ajánlatáról, a korkedvezményes nyugdíjról. Viszont nyugodjon meg, felnevelek egy becsületes adófizetőt, de a saját magam örömére, nem pedig azért, hogy az államnak több bevétele legyen. Önnek pedig szép, "adófizetőcsináló" házasságot kívánok, a feleségének meg részvétet...

62 milliós támogatás, de a hülye én vagyok...

Néha napján úgy gondolom, valójában én vagyok a hülye, hogy híreket olvasok. De tényleg!

Összesen  tizennégy hátrányos helyzetű álláskereső találta meg biztos munkahelyét egy település foglalkoztatást segítő programjában...
"...A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Az EU és a magyar állam erre 62.439.040 forint támogatást nyújtott (MTI)..."

 

 Tehát összegezve: 62 millió forintért 14 embert sikerült visszavezetni a munka világába. (egyébként 12 hónap alatt)

Az ilyen történetek tanúskodnak arról, hogy vagy nagyon buták egyesek (mégis maradjunk némileg kulturáltak), vagy nagyon is okosak, és bűzlik az egész, mint a rohadó krumpli a zsák alján...

Pedig nagyon pontosan kiszámolták: 62.439.040 ft! Hogy hogy jött ki a 40 forint...? 

Na meg én is számoltam... 

Egy emberre a 12 hónap alatt költöttek 4.459.931 ft 40 fillért ( ha létezne még fillér), azaz havonta

371.661 ft-ot. 

Nézzük a realitást: egy közepes okj-s oktatás 100-150 ezer ft plusz vizsgadíj. Legyünk nagyvonalúak, számoljunk 200.000ft-ot rá. 

Ez az egész projekt alatt egy emberre költött 4.459.931 ft-ból levonva 4.259.931 ft maradékot eredményez. Ebből vonjuk le azt, hogy havonta megélhetést biztosítottak a tanulmány ideje alatt a szerencsés egyénnek, aki kiválasztatott. Mondjuk legyen 60.000 ft havonta, mert ennél többet nem gondolom, hogy fizetne erre az állam. Az ugyebár 720.000 ft egy évre, azaz az okj-s továbbképzés után megmaradt 4.259.931 ft ból még mindig marad 3.559.931 ft. 

Ja! 14 X 3.559.931 ft, vagyis 49.839.034 ft.

Na igen! Ezt így csinálhatná az állam, de az EU-s pénzt egy nonprofit cég kapta... Én meg konkrétan virtuális sírásba kezdek, amikor arra gondolok, hogy ha egy munkaügyi központba helyeződött volna el ez a pénz, akkor a 14 emberke mellett még 53 ember is olyan helyzetbe kerülhetett volna, hogy a munkaerőpiacon megállhasson a saját két lábán, hosszú időkre! Azaz 67 ember sorsa vált volna megfelelővé, ha

egy ember  havi támogatására mind pénzügyileg, mind pedig oktatásilag: 920.000 ft-ot szántak volna egy évre, és nem kétség, hogy nagyvonalúan számoltam a költségeket.

Sőt ha a kivesézett támogatást nézzük még majd 800.000 ft meg is maradhatott volna egyéb költségekre a munkaügyi központnak.

De vehetjük példának az érettségit is. A munkanélküliek kb. 2/3-a nem rendelkezik érettségivel, márpedig lassan e-nélkül már takarítani sem lehet, és az okj-s képzések nagy része is érettségire épül. Ebből a pénzből két éves, felnőttoktatási rendszerben megszerezhető érettségire kb.: 41 ember juthatott volna el, úgy, hogy 24 hónapig havonta kapja a 60.000 ft-os támogatást, annak érdekében, hogy közben ne halljon éhen, és e mellett még a könyvei megvásárlásához is kapott némi összeget segítségként. Ebben az esetben majd egy milla pedig megmaradt volna a Munkaügyi Központnak egyéb költségekre...

Ebből a 14 emberből nem tudom mi lett ennyi pénzért, de attól tartok, hogy valahol ugyanúgy güriznek 80.000 ft-os fizetésért, mint az emberek nagy része, mások pedig mell döngetve elkönyvelik, hogy f@sza gyerekek voltak, meg még bizonyára meg is érte nekik, csak úgy nonprofitilag...

Félreértés ne essék! Nem a 14 embertől sajnálom ezt a 62 millió ft-ot. Örülök, hogy nekik már jobb. Én csak siratom azt az 53 munkanélküli embert aki még tanulhatott volna ebből a pénzből, és ezáltal helyre jött volna az élete, miközben a Munkaügyi Központ finoman elhajtja a tanulni vágyókat, mivel nincs pénze rá.

De azért örüljünk, tapsoljunk! Éljen a hatékony felzárkóztatás!

Én már csak egyet kérek: ha már igazi segítséget nem kaphatok, legalább ne nézzenek birkának. Köszönöm.

Miért fizessek adót?

Általában kulturált módon kommunikálok ,de nekem is lehet egy rossz napom... 

Az utóbbi időben el kellett gondolkodnom azon, hogy miért is fizetjük az adót. Én évek óta azt sulykolom, hogy azért nincs pénz az államkasszában mert a feketegazdaságban, szürkegazdaságban marad a pénz,  és ha azt onnan szigorral, hatalmas méretű ellenőrző kampányokkal kiszedné az állam, akkor a helyzet sokkal rózsásabb lenne.
Gondoljunk csak bele: adócsalás orrba-szájba, a vállalkozásokban, a munkaerőpiacon, meg ahol csak lehet. Nem adnak számlát, vagy nem valósat, a dolgozót nem jelentik be vagy csak minimálisan, és írják írják szorgalmasan a statisztikákat, hogy körülbelül hány ember dolgozik feketén. Mondja már meg nekem valaki, hogy ha statisztikailag, meg számszerűen is tudják ,( mert azért gondolom a politikusok is szoktak olvasni) akkor mért a kisemberekkel szemétkednek? Mért az én nyugdíjpénztári befizetésemet kellett elvenni, amiért annyi rohadt sokat dolgoztam, hogy az egészségem odalett. (Még nem teljesen, mert ha lassacskán is de elszüttyögök, a fájdalomcsillapítókat meg tényleg rendesen felírja a dokim, úgyhogy szavam nem lehet...)
19 éves korom óta dolgozom, és azért mindig valahogy csak-csak bejelentettek, úgyhogy fizetve volt az adóm, amikor meg vállalkozó voltam minden hónapba jó-kislányként fizettem be a zsét, nehogy folt essen a becsületemen, meg az elveimen. Most, hogy munkanélküli lettem, és életemben először lehajtott fejjel segélyért kuncsorogtam, három hónapi alamizsnával bocsájtottak utamra. Tovább akartam képezni magam, azért is elmentem kuncsorogni, de fityiszt mutattak. Meg másnak is!  Ha mázlim van és valamilyen munkát találok, amit el is tudok végezni, akkor majd továbbra is dolgozom, és megköszönöm a sorsnak ha még egy darabig a fájdalmaimmal elbírok. Mert ha lerokkanok, akkor már annyi értékem sem lesz ebben sz országban amennyi most van, pedig már ez sem sok... Amint látjuk ha lerokkansz, akkor sincs semmi baj, majd felülvizsgálnak, aztán azt mondják "old meg!". Mert hát nincs pénz, szegény az eklézsia. Ilyenkor előtolulnak az információk, mutyikról, marha "igazságos" földelosztásokról, visszaosztásokról, audikról, költségtérítésekről, és mindenféle olyasmikről amikkel az emberek puttonya már tele van, mert érzik, hogy tök hülyére veszik őket.

Na ez volt az a pont amikor felvetődött bennem a kérdés: miért is fizessek adót?
Mert ugyebár adózom a fizetésem után, majd az adózott fizetésemből is adót fizetek az élelmiszer árában, a telefon árában, a ruha, cipő, és a minden árában is. Chips adó, csekkadó, autópálya matrica, útadó, parkoló és tököm tudja milyen adó, amit beszednek tőlem.
Én ezt az Államnak adom, mert az Állam az én védőbástyám... És mit is kapok én ezért?
Az egészségügy borzalmas, a bölcsőde fizetős lesz, ha munkanélküli leszek cserben hagynak, ha továbbképezném magam kiröhögnek, ha munkát kérek sajnálkoznak, ha rokkant vagyok hagynak éhen halni, ha a gyerekemnek jobbat akarok ezért sokáig taníttatom, megfizettetik velem.
A jogaimat csorbítják, a médiát az én pénzemen manipulálják, a politikusok gyűlölködnek a fizetésükért, és veszett szabadságharcokat vívnak, amik miatt még másik adónemeket találnak ki és fizettetnek meg velem. De most komoly, hogy erre fizessek?

Kedves drága politikusok, szakértők, szóvivők, képviselők, Miniszterelnök úr, valaki!!!
Mi lenne ha azt a hatalmas gyűlölködő, harci vágyat amit az emberek adóiból finanszíroznak, arra összpontosítanák, hogy legyen végre becsület, tiszta gazdaság, tiszta politika, normális élet?! Higgyék el, abból annyi bevétele lesz az államkasszának, hogy ez az ország végre felvirágzik, és abból maguknak is jutna, mutyik nélkül, és higgyék el nem fogom önöktől sajnálni.

Az MLM-ről csak úgy...

A minap heves vitát olvastam az MLM rendszerű munkalehetőségekről. A vita kevésbé volt higgadt, mint amit itt most Önök olvasni fognak.

Aki hisz az MLM rendszerben az nem érti azt aki nem hisz benne, és ez visszafelé is igaz.

Az MLM rossz hírét viszont valóban nem lehet cáfolni. Ennek pedig oka van, és ezt az okot nem lehet elmaszatolni azzal, hogy rosszindulatú emberek rémhírét keltik, mert amennyi panasz és csalódás visszajelzésként érkezik a rendszerről, az túl megy már ezen a ponton. Rengetegen csalódtak benne, és ezt azért hangsúlyoznám "benne", mert a panaszok olyanoktól érkeztek, akik valamilyen formában részesei voltak.

A féligazságok hangoztatása nagyon veszélyes ám, mert sajnos ezekre a kicsike igazságokra épül az emberek meggyőzése. Mert való igaz, hogy a becsületes MLM rendszer is egy vállalkozási forma. Veszek valamit úgymond a "nagykereskedőtől", és apránként eladom mint egy kiskereskedő. Ez lehet kézzelfogható termék, vagy olyasmi is, ami felhasználhatóságot biztosít nekem, mint például egy internetes program stb.

Tökéletesen olyan az alapja mint egy hagyományos boltocskáé. Ez eddig valóban igaz. De aztán arra már nem tér ki a fáma, hogy a direkt eladás sokkal összetettebb, és nehezebb mint a hagyományos. Itt mindenképp bele kell mélyedjünk a direkt marketing, direkt eladási forma témájába, mert általában az MLM rendszerek is erre épülnek.

Igaz, hogy van aki azért vásárol egy ruhadarabot, mert meglátta a barátnőjén, és ugyanolyat szeretne, viszont arról már nem esik szó, hogy egy bolt forgalmának elenyésző hányadát teszik ki az ehhez hasonló vásárlások. A direkt eladásnak  ugyanis van egy nagyon nagy hátránya a hagyományos eladásokkal szemben ( és épp ezért soha nem fogja lekörözni azt), mégpedig az hogy nincs hozzá egy biztos háttér. Mert ha én nyitok egy boltocskát, kirakom a kirakatba az árut, akkor majd valóban az fog bejönni hozzám akinek arra az árura szüksége van. Ezzel szemben a direkt eladásban én keresem a vevőt pedig fogalmam sincs, hogy tulajdonképpen neki mire van szüksége. És ez, bármennyire csűrjük csavarjuk, több szempontból sem lehet soha olyan hatékony, mint a hagyományos kereskedelem.

Miért nem?

Ha a boltba bejön egy vevő, való igaz, hogy nem feltétlenül fog vásárolni, mert nem tetszik a minőség vagy egy másik boltban esetleg olcsóbban látta a keresett terméket, stb. De az aki már belép, biztos, hogy potenciális vásárló, mert pontosan tudja mit szeretne, és onnantól ha ügyes vagyok eladom neki az árut. Viszont mindezt eleve egy jó pozícióból teszem, mert valóban szeretne venni egy fülbevalót, valóban szánt erre pénzt, tehát az én dolgom csak az, hogy mutassak neki egy ízlésének megfelelőt.

A direkt eladásban viszont alapból hátrányosan indulok, mert olyan embereket keresek, akik egyrészt tervbe sem vették hogy olyasmit vegyenek amit én ajánlok, sőt, egyáltalán nem tervezték a költekezést, arról nem is beszélve, hogy még azt sem tudják mit árulok. Tehát kvázi, ha bevételt szeretnék, arról kell meggyőznöm valakit, hogy neki szüksége van valamire ami nélkül eddig is meg volt, azon belül pedig pont arra amit én ajánlok. További hátrány az idő. Mert még ezek után sem biztos, hogy sikerül az üzlet lebonyolítása, és amíg én egy vevővel foglalkoztam direkt módon, addig a kisboltba többen is bementek, és valószínűleg vásároltak is valamit.

A realitás az, hogy ha tejet szeretne a vevő, mert hiányzik a kávéjába, akkor arra szüksége van, lemegy a kisközértbe és megveszi. Ellenben borzasztó nehéz ha én keresek egy embert akit nem ismerek, ezért nem is tudom, hogy szereti-e a tejet, és úgy próbálom meggyőzni őt arról, hogy az finom, de a tejek közt is az én általam ajánlott a legjobb… És amíg egy óra alatt tucatnyian vettek a kisboltban belőle, hisz azért mentek oda, addig én egy embernek adtam el, vagy esetleg nem is sikerült. Soha nem lehetek olyan hatékony mint a stabil háttérrel rendelkező hagyományos kereskedés.

Mindennek ellenére ha valakit érdekel a dolog, bele lehet vágni, mert egy fizetésre való összejöhet belőle mondjuk ügynökként. Bár sajnos hozzá kell tennem, hogy  a pofátlanságig erőszakos ügynökök, már eléggé leépítették ennek az eladási formának az image-ét, és az emberek nem túlságosan szeretik, így nagyon sok ügynök sikertelen marad, azok is akik normális, becsületes módon dolgoznak.

Visszatérve az MLM-re. A csalódások sora valójában szerintem ott kezdődik, hogy könnyű meggazdagodást ígérnek a belépőknek, és a fentebb vázolt eladás technikai hátulütőkre maguknak kell rájönniük a rendszerben dolgozóknak, és ezeket a hátulütőket még fokozza valami. Az ár! Mert pénz a lelke a kereskedelemnek, legyen az bármely formáció. Mint látjuk a valós vásárlók megszerzése nem túl hatékony. Gondoljuk végig: mennyi emberhez lehet eljutni egy nap alatt, és ebből mennyi lesz a valóban vásárló? Ha neten árul az ember, még akkor is elenyésző a vásárlók száma. Ezen nincs mit mosdatni, így van, tudja mindenki. De a bevétel meg szükséges, így azt kevesebb vásárlóra kell kivetíteni, vagyis a termékek általában méreg drágák. A piacképességet pedig ez nem túlzottan segíti elő.

Ám de azért ne feledjük, hogy az MLM rendszer népszerűtlenségét a fent említett dolgok csak részben okozzák.  A fő probléma az, hogy manapság rengeteg az átverés melyet MLM rendszer mögé bújtatnak. Valójában sokszor szerintem nem is feltétlenül átverésnek indul, mégis már az elején látszik, hogy össze fog dőlni. Mégpedig a termék miatt. Ha silány, eladhatatlan termék köré épül az MLM akkor annak esélye sincs. Abba azért mélyen nem mennék bele, hogy ebben mekkora felelőssége van azoknak akik eleve rossz termékre építkeztek, és elhitették a belépőkkel, hogy az siker lesz… Az ilyen emberek nem csak a belépőket de magukat a vásárlókat is hülyének nézik, és bizonyára már eleve úgy vágnak bele az egészbe, hogy menjen amíg mehet, összeszedem a pénzt amit lehet, aztán ha a rendszer dől, had dőljön…  Viszont a pici emberek ilyenkor veszteségeket könyvelnek el, egyesek olyanokat mellyel az utolsó félretett pénzüket vesztették el.

Az MLM rendszert sokan keverik a piramisjátékkal, ahol pedig nincs is termék, és tulajdonképpen más is a felépítése, mint az MLM-é. A piramis tuti befutó ha az összedőlés a cél… De az már legyen egy másik téma…

A lényeg, hogy az MLM rendszer nem feltétlenül ördögtől való valami, viszont hozzáértőnek kell lenni ahhoz, hogy becsületes, valóban működőt találjon valaki. Manapság ez nagyon nehéz, mert a munkaerőpiac tele van ezekkel, és sajnos rengeteg az ámítás.

Bevallom, én nem vágnék bele, mert sajnos nincs olyan jó „szűrőberendezésem” ami megmutatná a valóban becsületes, működő fajtáját, így maradok tisztelettel : LBM

KMD-Holding, a türelem biznisze!

 Kedves Olvasók!

A következőkben leírtak szubjektív véleményemet tükrözik, elvégre a blog erről szól! Ami itt olvasható, az az internet nyilvános, bárki által elérhető és megtekinthető forrásaiból származik, ezért azok valóságtartalmáért nem vállalhatom a felelősséget, mindössze ezek alapján kialakult bennem egy szubjektív kép. Senkit ne befolyásoljon a véleményem! A  KMD tagoknak pedig kimondottan sok sikert kívánok további tevékenységükhöz.


Akik figyelemmel kísérik blogomat, bizonyára találkoztak már a kommentek között nekem felajánlott munkalehetőséggel, melyet a KMD Holding nevű cég több tagja is ajánl.
Nem nézve, hogy hova kommentel a toborzó, simán betette felhívását a "Nyílt levél az internetet elborító Droidoknak" című bejegyzésemhez is, más posztomról nem is beszélve... De az interneten állást keresve, vagy a levelező fiókomba betekintve is a fent említett cég mindent elborító, mindenhova beférkőző hirdetéseibe botlottam. Nehéz lett volna nem felfigyelnem rá. Így meg is tettem. A vezetőkről megtalálható adatokon át, a facebook világán keresztül, mindenbe tüzetesen belenéztem pusztán kíváncsiságból, majd oly annyira belemélyedtem a témába, hogy végül úgy gondoltam egy posztot mindenképp megér. Annál is inkább mert láthatóan az internetes élet központi figurájává vált lassan, ami bizonyára idővel elmúlik, de épp legfényesebb napjait éli. Sőt! Már vannak fanatikusai, és ellenségei is.
Hogy miről van szó? Na ez egy izgalmas kérdés, melyre rájönni egyáltalán nem könnyű. Sok esetben nem hogy a kívülálló nem tudja, de sokan azok közül sem akik már regisztráltak, és úgymond belevágtak az üzletbe. Azért megpróbálom felvázolni, hogy több napi kutatás után milyen információkhoz jutottam.

"KMD", azaz Keresd Magad Degeszre!

A nevéből is látszik, hogy a Magyar munkanélkülieket, vagy egyszerűen csak a Magyar bátrakat célozta meg a két vezető.
A honlap a szokásos lózungokkal  indít: meggazdagodásról, szabad életről, pénzről, bárkinek, mindenkinek, akárkinek... Az ilyesmiben én nem hiszek, viszont meg kellett állapítanom, hogy a KMD (egyenlőre legalábbis ), semmilyen feketelistán nem szerepel, és maguk a bloggerek, vagy egyéb fórumok, melyek átverések után kutakodnak, még ők sem tudnak nyilatkozni negatívan a bizniszről. Felvállalom a szkeptikus hozzáállásomat: sejtéseim vannak arról, hogy ez miért van így, de erről később...

A KMD elméletileg olyan bizniszeket ajánl regisztráltjainak, melyek állítólag valóban pénzt hozhatnak a konyhára, még a kevés pénzűeknek is.Többek közt azért is érdekes, mert új megközelítésből próbálja hatékonnyá tenni az MLM rendszert. Hozzáteszem, ez az MLM dolog oly annyira nem tiszta, hogy maguk a regisztráltak is több véleményen vannak, miközben egy cégnek dolgoznak... Egy részük szerint ez nem is MLM rendszer, másik részük szerint pedig az, de sokkal jobb mint más bizniszben. Így aztán magamra maradtam: ez egy nem MLM rendszer  MLM megoldásokkal...
Visszatérve a "forradalmian új" KMD holding megoldásra:  normál esetben az üzletember megismer egy terméket, és aztán amikor ez megtörtént el kezdi árulni másoknak. A KMD ezt mintha megfordította volna  és előbb toboroz/toboroztat, majd utána ismerteti meg a terméket. Ja és hozzátenném: laaassssaaaan, nagyon lassan....
Az első körben megnézik az emberkék a mindennél egyszerűbb KeresdMagadDegeszre weblapocskát. A szokásos szépet jót láthatjuk ott arról, hogy kevés munkával gazdagok lehetünk, ja és ingyen! A regisztráció pedig annyira gyermeteg, hogy mindössze egy nevet és egy e-mailcímet kell megadnunk, ami lássuk be nem nagy kockázat, hisz olyan nevet írok be amit csak nem szégyellek. Bizony volt aki "donald kacsa"ként regisztrált, és ez senkit nem zavart... :-)
Mivel a weblapból, hirdetésekből, invitálásokból semmilyen módon nem derül ki semmilyen konkrétum,  ezért a facebook világában próbáltam tájékozódni, ugyanis a cégnek van ott profilja. Bátrak, szó mi szó... Üzenőfalukra gyakran tesznek információkat, és valójában ott döbbentem rá, hogy mekkora tömegeket vonzott magához ez a két ember. A közösségi oldalak nagyon előnyösek egy olyan  kíváncsi ember számára mint én, mert a kommentek nem igazán szűrhetőek. Így mind a jó, mind pedig a negatív vélemények olvasgatásában tobzódhat az ember lánya, és itt valóban ezrével számolhatóak a kommentek.
 Ezekből kiderül, hogy amikor regisztrálunk a KMD-be heteken át csak leveleket kapunk. Nem tudom pontosan mennyit, de úgy a kilencedik környékén már lesz egy webirodánk is... Számomra a rendszer ezért tűnik frenetikusnak! Aki hetekig kitart, és a kilencedik levélig nem adja fel, hogy stimuláló, lelkesítő, elméleteket gyártó e-maileket olvasgasson, melyekből még mindig nem derül ki konkrétan, hogy mik az üzleti lehetőségek, és ennek ellenére nem érzi úgy hogy szórakoznak vele, na az az ember már komolyan meg van fogva. És hatásos!
Oly annyira, hogy ha akad ember, aki türelme végére érkezett, és ezt akár csak a legfinomabb módon is kifejezésre juttatja a KMD facebook oldalán, annak tucatjával esnek neki. Az emberek hisznek!Nagyon. Már már Istenítik a fiúkat, akikben egy-egy szerzetest látnak, kik látástól vakulásig, önzetlenül, ingyen, és csak az emberek boldogulásáért dolgoznak. Tigrisként védik vezetőiket, és bár sok "védelmező" fanatikus még a siker környékén sem jár az üzletben, megpróbálják a renitenseket meggyőzni arról, hogy a Magyar ember a hibás, mert rögtön, azonnal és munka nélkül akar gazdagodni, és szegény vezetők isszák meg ennek a levét...
Én úgy gondolom, hogy valóban elgondolkodtató, ha valaki komolyan veszi a gyors, kevés munkával szerzett meggazdagodást ígérő ajánlatokat, de a KMD ezeket ígéri többek közt:

"Ez a rendszer mára fénysebességgel terjed az Interneten, csatlakozz hozzánk most Te is! Ráadásul teljesen ingyen, minden kötöttségtől mentesen:

• hogy végre ne feltétlenül kelljen 8-14 órákat naponta dolgoznod;
• hogy végre kivehess egy kis szabadságot, ha úgy tartja kedved;
• hogy végre megszabadulhass az unalmas, végletekig ismétlődő hétköznapoktól;
• hogy biztonsággal ki tudd fizetni a számláidat, és a hiteleidet;
• hogy ne függj az ügyfeleid és/vagy főnököd fizetési hajlandóságától;
• hogy végre élhess: megélhesd a vágyaidat, az örömeidet;
• és végre több időt tölthess a családoddal, a szeretteiddel!"

"az unalmas hétköznapok és a kilátástalan robot helyett van más lehetőség!"

A világ legegyszerűbb és leghatékonyabb módszere, hogy hónapról hónapra egyre többet keress! Idegeskedés, házalás, túlóra vagy komolyabb munka nélkül... 

És ne feledjük! A Cég neve KERESD MAGAD DEGESZRE!

Mindezek ellenére a leghívőbb hívek egy idő után már odáig is eljutottak, hogy a rendbontóknak elmagyarázták, a KMD pénzkereset nélkül is jó, mert élvezetes ebben dolgozni. Erre most mit lehet reagálni?... Csak azt mondhatom, hogy a KMD nagyszerű! Nem lehet más, mert ha egy cég fantasztikus pénzkereseti lehetőségekre toboroz embereket, majd pedig eléri náluk, hogy a pénz már ne is legyen annyira érdekes számukra, akkor az már valóban fantasztikus teljesítmény.
De visszatérve az üzleti lehetőségekre, eddig kétféle termékre leltem. Nem volt könnyű, higgyék el, mert ha valaki felteszi a kérdést, hogy mégis miről van itt szó, mert már beregisztrált, hetek óta olvasgatja a leveleket, de még mindig nem látja a célt, akkor kórusban kapja a válaszokat, melyek így hangzanak: "majd meglátod... :-) ", "olvasgasd a leveleket szorgalmasan...". Ezek az "építő" jellegű válaszok nem nagyon segítenek abban, hogy a titkot meglelje az ember.
Mint minden "fantasztikus" lehetőségben, itt is befurakodott némi probléma, mely "természetesen" (főképp ha abszolút híve valaki a KMD-nek)  a vezetőkön kívülálló, előre nem látható okokból adódott. A KMD hosszú és mélységes türelemmel, kitartással olvasott leveleiben egyszer csak felsejlik hogy üzleti lehetőségek kiajánlásába csöppentünk. Olyasmik lehetnek ezek melyekkel tucatszám találkozhatunk, ám de belépni ezekbe azért nem szoktunk mert némi kezdő összeg befektetése szükséges. A kispénzű ember ugyebár pénzt szeretne keresni, mivel nincs neki, tehát befektetni sem tud. Így a neten található hasonló megoldásokat mellőzi is. A KMD-vel viszont nem bánik ilyen mostohán, ugyanis fellelhető az ígéret, miszerint olyan üzleti lehetőségeket is ajánl majd a Holding, melybe az ember, pénz befektetése nélkül is részt vehet. ( Ezt is regisztráltak kommentjeiből silabizáltam ki)
A KMD valamikor tavaly kezdte el tevékenységét, abszolút felépítetlenül, és a belépő, rendszerben megmaradó emberek ezt tudomásul vették, elfogadták. Így történik az, hogy minden fajta újítást, fejlesztést, euforikus örömmel fogadnak, türelmük pedig végtelen, hisz látják, hogy a fiúk nem tétlenkednek. Minden ilyen fejlesztéstől várják a csodát, és ha elolvassuk a facebook üzenőfalát, valóban azt látjuk, hogy hétről hétre történik valami attrakció, áttörés, eget-földet megrendítő előrelépés. Az ember szinte kapkodja a fejét, és a motiváció, és lelkesedés fenntartása szempontjából, ezek az események valóban nagyon jók. De azért ahogy az idő telik, hetek, hónapok, a régebbi emberkék egyike- másika már csak-csak el kezd mozgolódni. Főképp, hogy amikor végre már odáig is eljutottak a levelek olvasgatása közben, hogy már konkrét ajánlatot is felleltek valamelyikben -és valljuk be nagyon sokat vártak már erre- olyan üzleti lehetőséget találtak, amibe bizony bele kell rakni egy kis "zsé"-t. Aztán később újabb üzleti lehetőség jön, de sajna az sem ingyenes.
A KMD-nek meg van az a rossz tulajdonsága, hogy bár rendelkezik ügyfélszolgálattal, ahová a problémákat jelezni lehet, nem mindíg válaszol. Így történik meg az, hogy én meg felmegyek a facebookra, és az emberek akik többszöri levélírás után sem kaptak semmilyen megnyugtatást, vagy választ kérdéseikre, azok a facebookon próbálnak megoldást találni, nem tetszésüket kifejezni, én meg elolvasom, meg tulajdonképpen bárki aki nem szégyelli. Tahát a facebookra felkerült a kérdés: hol vannak az ingyenes üzleti lehetőségek?
A fiúk pedig  válaszoltak is: a tárgyalások folynak, és ők mindent megtesznek, de sajnos ember tervez Isten végez... Ja! És hát türelem...
A két főmufti egyébként nagyon aktív. Lelkesít, segítséget nyújt ha kell szigorúan dorgál. Nagyon hamar kiszúrják, ha valaki némi kritikát fecskendez a rendszerükbe, és azon mód ki is oktatják az illetőt, ezzel is erősítve az "anyatigrisek" hitét, akik aztán a már fentiekben említett módon rárontanak a hitetlenekre...
A kényesebb ügyek, melyek ott a facebookon nyilvánosságra kerülnek, szintén igen gyors reakcióra sarkallják a fiúkat. Az olyanokról van itt szó, hogy "az alattam lévők nem hozzám kerültek" " eltűntek az embereim" stb.   Először próbálják az elégedetleneket az ügyfélszolgálat irányába terelni, de sajna akik már többszöri levelet is küldtek oda, és nem kaptak egyetlen választ sem, vagy csak egy sablonszöveget, azok már maradnak a kritikájukkal ott ahol vannak: a közösségi portál mindenki számára látható oldalán. Ekkor a vezetők egyike , gyorsan - hamar kommenteli, hogy máris intézkedtek. Ja !És türelem, pár napig is eltarthat...
(Bevallom azért az  technikai problémákat valóban nem varrnám a KMD nyakába, hisz egy ekkora rendszerben mindig akadhat probléma.)
Az egyik ilyen "renitens" igen sok derűs percet okozott nekem, ő ugyanis három hete, és több hasonló ígéret után sem kapott megoldást, így naponta megírta ugyanazt a friss üzenőfali posztok kommentjeibe, mellyel engem kimondottan szórakoztatva felbolydította a hangyabolyt, akik rárontottak mint kos a ködmönre... :-)
Tehát összefoglalva: beregisztrálsz , hetekig leveleket kapsz, majd webirodát. Elkezdesz toborozni, közben pedig lassacskán már magáról a termékről is kapsz információt.

A befektetéseken túl, amit még forgalmazhatsz az a "forradalmi" iwowwe. Tulajdonképpen ez egy videó e-mail program. A lényege, hogy nem szóban küldöd a reklámot hanem videó formájában. A prezentáció szerint ez a jövő, így majd abban is kapod... És amit kb. ezerszer kihangsúlyoznak az ismertetőben az az hogy ingyenes!

Számomra a dolog több helyen is elvérzett... ( persze mindez az én szubjektív véleményem, még véletlenül sem szeretnék befolyásolni senkit ez ügyben) Az egyik, hogy ha reklámot akarok magamnak csinálni, hatékonyabb ha már eleve felteszem a videót a youtube-ra vagy más valóban ingyenes, hasonló kvalitású oldalra. Egyszerű logikával ott bárki megnézheti, e-mailben viszont csak az akinek elküldöm. Másrészt az ember annyi kéretlen levelet kap manapság, hogy abszolút nem vágyom arra a jövőben, hogy majd arcok tömkelege magyarázgassa nekem a viagra hatásait, vagy hogy milyen csodaszerrel kéne lefogynom, miközben fogalmuk sincs arról, hogy 50 kiló vagyok...

Az ajánlat ott viszont már meg is halt, amikor egy ingyenesnek kikiáltott lehetőséget ugyan ingyenesen megnézegethetek, sőt! állítólag még használhatom is, de ha pénzt is szeretnék vele keresni, akkor évi 50 dolláromba kerül, és ha a webkonferencia lehetőségét is kihasználnám akkor az havi 19,95 dollár még az én zsebemből. De mégis kinek adjam el? A prezentáció szerint azoknak akik "alám" regisztrálnak, és persze hajlandóak fizetni havi 19.95 dollárt. Tehát szerezzek még pár balgát akik valójában szintén nem eladják a terméket, hanem újabb emberek toborzására használják fel...

A KMD lufi még nem pukkadt ki, és a folyamat valóban lassúbb is lesz mint más hasonló rendszerű biznisz esetében. ( persze ez is csak az én véleményem...)Főképp, hogy olyasmit valóban nem lehet sehol sem hallani, vagy olvasni, hogy a cég nem fizetne a már elért eredmények után.
A siker szerintem azért van,  mert (a facebookot olvasgatva, tisztán látszik) a lassú levélküldözgetés, a folyamatos újdonságok bedobása, mind-mind sokáig fenntartják a KMD tagok bizakodását, érdeklődést. Mindig van mire várni, és mindig van ami a kiugrás reményével tölti el a KMD hívőket. A levelekben végre várják a webirodát, aztán az üzleti lehetőséget, majd a másikat, az ingyenest, és ki tudja még mit. Aki ezeken túl van az pedig folyamatosan kapja az adrenalinlöketet: lesz ügyfélszolgálat, lesz fejlesztés,lesz személyes találkozó ahol nagy durranások fognak elhangzani, lesz külföld felé nyitás. Lesz, lesz majd valami, amitől majd hidd el a biznisz beindul, csak légy türelemmel!
Sok-sok türelemmel!  Mert a KMD Holding a türelem biznisze!