Azt hinnénk unalmas az álláskeresés. Hát láthatja Kedves Olvasó, hogy nem, mert nap mint nap friss poszttal szolgálhatok. Esküszöm, hogy nem direkt csinálom :-))
A mai történet új számomra, pedig azt hittem már nem érhet meglepetés. Ismét jelentkeztem több állásra is, köztük, egy könnyű fizikai munkaként megnevezett pozícióra is. Ma jött a válasz. A munka számomra maga az álom, a 8-tól fél 5-ig tartó munkaidejével, és a szabad hétvégékkel. A bér nem túl alacsony, plusz magas összegű étkezési utalvány, BKV bérlet térítés. Hát kit érdekel, hogy miket csomagolgatok, amikor ez maga a mennyország. Hozni, vinni tudnám a gyerekemet az iskolából, utazási idővel együtt, és ilyen munkabeosztású állást csak egyszer találtam azóta hogy a gyermekem megszületett. Sőt, még éhen sem halnék. Teljesen korrekt minden.
Na mielőtt elkezdik kérdezgetni, az Olvasók, hogy hol kell erre a munkára jelentkezni, gyorsan leírom, hogy a továbbiakban mit tartalmazott még a válaszlevél.
A Hirdető, akinek kb.: olyan neve van, hogy akár Pityi Palkó is lehetne, ( elnézést a Pityi Palkók-tól) felvilágosított arról, hogy az álláshoz tesztek kitöltése szükséges. Gondolom egy csomagolási munka, olyan kvalitásokat igényel, hogy azért fel kell mérni a delikvensek tudását rendesen.... De lépjünk túl ezen. A teszteket postai úton fogják kiküldeni, ezért kérne az állítólag majd hamarosan elinduló cég ( ha lenne neve a végén még valaki utána nézne...) 300 ft postaköltséget egy számlaszámra.
Valóban bevállalós vagyok, és ha hiszik ha nem ezen a ponton még mindíg úgy gondolom, hogy 300 ft-nyi próbát megér. Ám de, a következő mondat láttán muszáj volt (elnézést a kifejezésért) elröhögni magam:
"Ha megfelelő számú munkavállaló jelentkezett, teszteket nem küldünk, és a postaköltséget sem áll módunkban visszafizetni!" Tehát: ha nem kapsz tesztet, ne lepődj meg!...
De azért odabiggyesztették, hogy mégis motiválva legyen az a szerencsétlen munkavállaló, hogy a későbbiekben a jelentkezők közül válogatnak...
És akkor most hogy kinevetgéltük magunkat, írnék néhány komolyabb mondatot is.
Mi az, hogy ha megfelelő számú munkavállaló jelentkezett? Mért eddig akiknek kiküldte ezt a levelet azok nem jelentkezők voltak?
Ha valóban szükségesnek tartja ehhez a "magas" tudást igénylő munkához, az egyébként meg nem nevezett , nem tudni mire irányuló tesztet, akkor mért nem cselekszik úgy mint más cégek, azaz, hogy az arra érdemeseket behívja, eléjük tol egy tesztet, és aztán hazaküldi őket azzal, hogy majd jelentkezik amennyiben megfelelően teljesítettek. Ugyanis akkor nincs gond, a munkavállaló meg majd megoldja az utazást.
300 ft? A Magyar Posta Zrt-nél belföldön, 30 grammig 105 forint a postaköltség, 50 grammig pedig 140 ft. 250 gramm esetén is csak 225 ft, de akkor már el sem tudom képzelni, hogy hány oldalas lehet az a teszt! Mégis mi lesz ez ? Érettségi?
Ha valóban, valós munkát ajánl, ( amit ezek után én kétlek, de hát ez egyéni vélemény...), akkor sem dolgoznék itt. Hogy miért? Nagyon csúnyán próbál munkaerőt szerezni, és akkor még finoman fejeztem ki magam. Az ilyen munkáltató már előre "leveszi" a dolgozóját, és abból az következik számomra, hogy a további együttműködés sem lesz ettől mentes. És hozzáteszem még, hogy bár ostorozom eléggé a munkaadókat, de el sem tudom képzelni, hogy egy valóban létező cég, vállalat, munkaadó, ilyesmit tegyen. (Persze, nem vagyok mindent tudó, de egy egész könyvet írtam róluk, úgyhogy valamennyire megismerhettem őket, és bár csúnya dolgokat is megtudtam, de ehhez még csak hasonlóakat sem.)
Ha pedig csak a 300ft-okért megy ez a gusztustalan "játék", akkor ugyanazt azt az amatőr módszert választotta, amit már sokan mások, még ha újított is valamicskét a dolgon. Ebben az esetben nem érzi, hogy mennyire szánalmas ez? Munka helyett ilyen módon pénzhez jutni? 300 ft-onként? Megvezetni a kétségbeesetten a munkanélküliségből kiutat kereső, ugyanakkor tisztességes embereket?
A lényeg, hogy nem lehet elég óvatos az ember, mert még az én szakavatott szememnek is teljesen hétköznapinak látszó a hirdetés. Azért üzenném a csalóknak, hogy a legjobb az lenne, ha elmennének dolgozni! Tudják, úgy mint mi.
2012. február 14., kedd
2012. február 13., hétfő
Túlzottan alapos...?
Érdekes dolog történt velem a minap, mely megér egy külön posztot. Az előzőekben említettem, egy potenciálisnak tűnő munkalehetőséget amire hirdetés alapján jelentkeztem, és meglepően gyorsan reagált is rá a hirdető. Egy nap haladékot adott arra, hogy kilépjek a jelenlegi munkahelyemről, és látatlanban máris jelentkezzek nála munkára, miközben még azt sem tudom, hogy alkalmaz-e. Ebben az ügyben alakult ki némileg bizarr helyzet, így részletesebben is beszámolnék róla. Cégnevet nem említenék, mert jobb nekem a békesség. Egy mezei, konkrétan egészségüggyel kapcsolatos munkalehetőségről van itt szó, melynél az egyik érdekesség, hogy egy teljesen mással foglalkozó cég adta fel a hirdetést. Amint a könyvben már említettem, minden cégről tudakozódom, amellyel úgy néz ki hogy személyes kapcsolatba kerülök, akár csak egy állásinterjú erejéig is. Ezt pusztán tiszteletből teszem, hogy ha kérdezik mit tudok a cégről, ne álljak ott mint egy kuka. Miután a hirdető előre jelezte, hogy fel fog hívni ekkor és ekkor, igyekeztem felkészülni alapszinten. Na már most jelen esetben ez igen nehéznek bizonyult, mivel a cég profilja még csak meg sem közelítette azt a területet, amire egyébként munkaerőt keresett az ismert állásportálokon. A honlapjukon sem szerepelt ilyen tevékenység, vagy álláslehetőség, amit furcsállottam, és amilyen kotnyeles vagyok, ebbe nem nyugodhattam bele. Egyszer ez lesz a vesztem .... Google a barátom, így felkutatva a fellelhető cégadatokat, kissé belemerültem az információ szerzésbe. Cégadatként továbbra sem találtam egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos adatokat a céggel kapcsolatban, de még csak olyasmit sem, hogy esetleg munkaerő toborzást, munkaerő kölcsönzést vagy bármi olyat végezne, amely megmagyarázná ezt a furcsa helyzetet. Egyébiránt is silány volt amit találhattam. A szinte teljesen ugyanazzal a szöveggel feladott hirdetéseken és a honlapon kívül, nem igazán találtam több infót, bár hozzáteszem feketelistákon sem láttam őket ( csak hogy mentségükre ezt is jelezzem). Talán még annyit, hogy valamilyen "bugyorban" még egy székhely címet is találtam, ami a honlapjukon nem szerepel, mert ott csak egy postafiók, egy telefonszám, meg egy e-mailcím található.
Közben megérkezett a cégvezető telefonhívása, melyben továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy másnap álljak munkába. Én fel is ajánlottam, hogy rendben ott leszek, de csak abban az esetben lépek ki a jelenlegi helyemről ha kezemben az aláírt munkaszerződés. Ezt először látszólag meg is értette, de aztán szó szót követett, és még sem jutottunk dűlőre, bár közben kiderült, hogy egyébként még március végéig folyamatosan toborozzák a munkaerőt. Végül belefáradtam, és közöltem, hogy akkor majd jelentkezem még van idő, hisz úgy látom jelenleg ez nem megoldható köztünk. Miután ami a szívemen az a számon, felvetettem azt a kérdést is, hogy milyen módon kapcsolódik egy olyan cég mint az övék, az egészségügyi feladatellátáshoz. Ha néha befognám a számat... :-) Erre reagálva KB.: 10 percig mondta, és mondta, és hadarta, hogy kivel és mivel áll kapcsolatban, miért, hogy és jó lesz az nekem ha ott dolgozom. Hadarása következtében a konkrét neveket abszolút nem tudtam értelmezni, de még csak belekérdezni sem volt esélyem, mert mint egy gép mondta és mondta. Háromszor próbáltam belekérdezni. Figyelmen kívül hagyta. De a valóban furcsaság csak ezek után következett, és ez el is döntötte nálam, hogy "kösz de nem! " Utolsó alternatívaként felvetettem a személyes találkozó lehetőségét másnapra, hisz a történet napján épp dolgoztam. A telefonvonal másik végén azt közölték, hogy másnap nem, de aznap délután 5 órakor tegyük meg ezt, mert mint mondta, épp a közelben találkozik valakivel, és megnevezett egy valóban a munkahelyem szomszédságában lévő plázát.
Akkor én itt elbúcsúztam és leraktam a telefont, ugyanis a probléma a következő: soha nem mondtam, hol dolgozom, sem facebook-on sem iwiw-en sem az önéletrajzomban nem szerepel a munkahelyem címe, de a google sem talál a nevem és az adott munkahely között összefüggést. A lakcímem ( ami az önéletrajzomban természetesen szerepel), pedig igencsak messze van az említett plázától. Túl egészséges a gondolkodásom ahhoz, hogy összeesküvés elméleteket gyártsak, így nem is teszem. Elvégre a munkáltatóm cégnevére ha rákeres, megtalálhatja a budapesti telephelyet és puff, máris képben van. Nyugodtabb is vagyok, ha ezt így megmagyarázom magamnak.... De elnézését kérem így utólag is "Őnéki", nem kérek ebből! Ijesztő, és az embereket elriasztja, ha ilyen szinten néznek utána. Nem gondolom, hogy a jelenlegi munkahelyem pontos helye, fontos információ ahhoz, hogy megállom-e a helyem egy másik állásban. Ez kissé meredek, és még csak azt sem tudni még mire volt kíváncsi...
De a téma túl van tárgyalva, ugyanakkor nem hagy nyugodni a sok-sok furcsaság ezzel a történettel kapcsolatban, így még jobban utána néztem a cégnek, és szemügyre vettem a honlapjukat. A honlap egy már-már puritánnak nevezhető, gyér információkkal megspékelt valami. Semmi információ dömping semmi fakszni. Tevékenységleírás, a már említett postafiók, telefon, és e-mailcím, illetve négy link valamilyen szervezetekről. Bemutatkozásként annyi szerepel, hogy a cégvezető egy bizonyos szervezetnek is a tagja. Megnéztem azt is: sem a tagok közt nem találtam, sem az adott szervezet honlapjának keresője nem talált semmit ami az én kis cégem vagy a cégvezető nevével kapcsolatos. Persze lehet, hogy csak én nem találtam. Tényleg! Nem vagyok én hacker :-)
Minden esetre, lehet, hogy most nagyot buktam, de inkább szeretek valóban leinformálható munkáltatóknak dolgozni, meg olyanoknak akik nem furák, nem kapkodnak ennyire, és nem adnak okot arra, hogy az ember ne bízzon meg bennük.
Azért az eset poén, higgyék el! :-)) Feldobta a napomat.
Közben megérkezett a cégvezető telefonhívása, melyben továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy másnap álljak munkába. Én fel is ajánlottam, hogy rendben ott leszek, de csak abban az esetben lépek ki a jelenlegi helyemről ha kezemben az aláírt munkaszerződés. Ezt először látszólag meg is értette, de aztán szó szót követett, és még sem jutottunk dűlőre, bár közben kiderült, hogy egyébként még március végéig folyamatosan toborozzák a munkaerőt. Végül belefáradtam, és közöltem, hogy akkor majd jelentkezem még van idő, hisz úgy látom jelenleg ez nem megoldható köztünk. Miután ami a szívemen az a számon, felvetettem azt a kérdést is, hogy milyen módon kapcsolódik egy olyan cég mint az övék, az egészségügyi feladatellátáshoz. Ha néha befognám a számat... :-) Erre reagálva KB.: 10 percig mondta, és mondta, és hadarta, hogy kivel és mivel áll kapcsolatban, miért, hogy és jó lesz az nekem ha ott dolgozom. Hadarása következtében a konkrét neveket abszolút nem tudtam értelmezni, de még csak belekérdezni sem volt esélyem, mert mint egy gép mondta és mondta. Háromszor próbáltam belekérdezni. Figyelmen kívül hagyta. De a valóban furcsaság csak ezek után következett, és ez el is döntötte nálam, hogy "kösz de nem! " Utolsó alternatívaként felvetettem a személyes találkozó lehetőségét másnapra, hisz a történet napján épp dolgoztam. A telefonvonal másik végén azt közölték, hogy másnap nem, de aznap délután 5 órakor tegyük meg ezt, mert mint mondta, épp a közelben találkozik valakivel, és megnevezett egy valóban a munkahelyem szomszédságában lévő plázát.
Akkor én itt elbúcsúztam és leraktam a telefont, ugyanis a probléma a következő: soha nem mondtam, hol dolgozom, sem facebook-on sem iwiw-en sem az önéletrajzomban nem szerepel a munkahelyem címe, de a google sem talál a nevem és az adott munkahely között összefüggést. A lakcímem ( ami az önéletrajzomban természetesen szerepel), pedig igencsak messze van az említett plázától. Túl egészséges a gondolkodásom ahhoz, hogy összeesküvés elméleteket gyártsak, így nem is teszem. Elvégre a munkáltatóm cégnevére ha rákeres, megtalálhatja a budapesti telephelyet és puff, máris képben van. Nyugodtabb is vagyok, ha ezt így megmagyarázom magamnak.... De elnézését kérem így utólag is "Őnéki", nem kérek ebből! Ijesztő, és az embereket elriasztja, ha ilyen szinten néznek utána. Nem gondolom, hogy a jelenlegi munkahelyem pontos helye, fontos információ ahhoz, hogy megállom-e a helyem egy másik állásban. Ez kissé meredek, és még csak azt sem tudni még mire volt kíváncsi...
De a téma túl van tárgyalva, ugyanakkor nem hagy nyugodni a sok-sok furcsaság ezzel a történettel kapcsolatban, így még jobban utána néztem a cégnek, és szemügyre vettem a honlapjukat. A honlap egy már-már puritánnak nevezhető, gyér információkkal megspékelt valami. Semmi információ dömping semmi fakszni. Tevékenységleírás, a már említett postafiók, telefon, és e-mailcím, illetve négy link valamilyen szervezetekről. Bemutatkozásként annyi szerepel, hogy a cégvezető egy bizonyos szervezetnek is a tagja. Megnéztem azt is: sem a tagok közt nem találtam, sem az adott szervezet honlapjának keresője nem talált semmit ami az én kis cégem vagy a cégvezető nevével kapcsolatos. Persze lehet, hogy csak én nem találtam. Tényleg! Nem vagyok én hacker :-)
Minden esetre, lehet, hogy most nagyot buktam, de inkább szeretek valóban leinformálható munkáltatóknak dolgozni, meg olyanoknak akik nem furák, nem kapkodnak ennyire, és nem adnak okot arra, hogy az ember ne bízzon meg bennük.
Azért az eset poén, higgyék el! :-)) Feldobta a napomat.
2012. február 11., szombat
Látatlanban dönts!
Mint előző posztomban kifejtettem, újra potenciális versenyző lettem az állástalanok között. Miután az "A" tervem az, hogy a munkahelyem megszűnése utáni napon már egy másik munkahelyen kelljen kezdenem, máris elkezdtem állást keresni, önéletrajzokkal, motivációs levelekkel bombázni a munkáltatókat. Olyan gyakorlatom van már benne, hogy szinte meg se kottyan... :-) "Szűrőberendezésem" már jól működik, ránézésre tudom mi az MLM, Zepter, ügynöki, telefonmarketingesi, esetenként szexuális szolgáltatásokra épülő állás, és mi az ami valóban az ami. Sajnos az utóbbiból van kevesebb... Ma például olvastam egy hirdetést, amiben masszázsszalonba kerestek dekoratív kolleginát, akár betanítással is, 300 000 Ft-os fizetésért... Elég bevállalós vagyok ha munkáról van szó, de biztos vagyok benne, hogy az ottani munka elvégzése, nem az én kvalitásaimnak való...
Az évek során jelentkeztem már a TESCO-ba is. Én komolyan nem szeretném leszólni eme bolthálózatot, de valóban akkora a kihívás az ottani faladatok ellátásában, hogy egyetlen pozícióra sem felelnék meg? De bizony így van. Folyamatosan elutasítanak, pedig nem igazgatói állásra szoktam jelentkezni. Na most vagy leírom önmagam, és azt mondom ennyi, még a TESCO-ba se kellek annyira gagyi munkavállaló vagyok, vagy őket írom le... Erről inkább nem is nyilatkoznék.
Azért megint jelentkeztem, egy olyan pozícióra, amihez elég a "nyóc' " általános. Hátha ennyit még érek, ennek a fantasztikusan profi, méltán híres, a munkavállalók számára bizonyára mennyországnak tűnő cégnek. Mert azért a munkanélküliségnél még a TESCO is jobb, higgyék el!
A továbbiakban leginkább az egészségüggyel kapcsolatos hirdetéseket böngésztem át, mert papírjaimmal és gyakorlatommal, mégis csak ez az a terep ahol, labdába rúghatok. Próbáltam olyan munkaköröket találni, amiket a már említett egészségi állapotom mellett el tudnék végezni, és a már meglévő bizonyítványaim is elegendőek. Jó napom volt! Akadt ilyen. Sőt! Az egyik hirdető, már fel is hívott.
Feltételei a következőek: hétfőn máris tudjak kezdeni! Végül is még csak szombat van, én nem tudok semmit a pontos feladatokról, Ő pedig arról, hogy megfelelek-e a számára... Amikor ezt megemlítettem, és felvázoltam, hogy egyébiránt még alkalmazásban állok, közölte, hogy a hirdetésben mindent leírt, és holnap beszéljem meg a dolgot a jelenlegi munkáltatómmal.
Nem vagyok én kekec ember, és hát ha haladunk a gyors tempó sem akadály. Bizonyára megérti a jelenlegi főnököm, hogy nekem fontos a munka, és kapnom kell azon az ajánlaton amit adnak, miután nála már nincs jövőm. Simán elintézhető. Az új céggel aláírok, a régi meg előző napra bedátumozza, hogy azonnali hatállyal felmond, és eltekint a felmondási időtől. Az ügy tiszta, rendezett, mindenki megnyugodhat. Hétfőn dolgozom.
Mégis vannak fenntartásaim. Először is a Hirdető elvárja, hogy kilépjek, majd hétfőn munkába álljak, miközben még azt sem döntötte el, hogy alkalmaz-e.Még csak nem is találkoztunk személyesen. Hip-hopp úgy járhatok, hogy az e-havi még biztos fizetésem elbukom, meg még a harminc napos felmondási időre kapott pénzemet is, és még munkám sem lesz. Jó üzlet...
A bajom csak az, hogy rossz a rendszer. Már pár éve is, és úgy látom jelenleg sem változott a helyzet : ha arra törekszik az ember, hogy ne essen ki az aktív dolgozók közül, folyamatosan szembesül azzal, hogy az nem működik. A munkaadók valahogy abban gondolkodnak, hogy úgy is sok a munkanélküli, pár nap alatt lesz alkalmazott. Mért nem lehet ezeket a dolgokat normális időintervallumban kivitelezni? És itt azonnal elnézést is kérek azoktól, akik valóban nem kapkodva próbálnak munkaerőt szerezni, mert vannak ilyenek is.
Most nagy a dilemmám. Kapva kapnék a lehetőségen, mert ki tudja hogy lesz-e még belátható időn belül, ugyanakkor látatlanban ennyit kockáztatni, kissé még nekem is meredek. Majd meglátjuk. Holnapig kaptam határidőt...
Az évek során jelentkeztem már a TESCO-ba is. Én komolyan nem szeretném leszólni eme bolthálózatot, de valóban akkora a kihívás az ottani faladatok ellátásában, hogy egyetlen pozícióra sem felelnék meg? De bizony így van. Folyamatosan elutasítanak, pedig nem igazgatói állásra szoktam jelentkezni. Na most vagy leírom önmagam, és azt mondom ennyi, még a TESCO-ba se kellek annyira gagyi munkavállaló vagyok, vagy őket írom le... Erről inkább nem is nyilatkoznék.
Azért megint jelentkeztem, egy olyan pozícióra, amihez elég a "nyóc' " általános. Hátha ennyit még érek, ennek a fantasztikusan profi, méltán híres, a munkavállalók számára bizonyára mennyországnak tűnő cégnek. Mert azért a munkanélküliségnél még a TESCO is jobb, higgyék el!
A továbbiakban leginkább az egészségüggyel kapcsolatos hirdetéseket böngésztem át, mert papírjaimmal és gyakorlatommal, mégis csak ez az a terep ahol, labdába rúghatok. Próbáltam olyan munkaköröket találni, amiket a már említett egészségi állapotom mellett el tudnék végezni, és a már meglévő bizonyítványaim is elegendőek. Jó napom volt! Akadt ilyen. Sőt! Az egyik hirdető, már fel is hívott.
Feltételei a következőek: hétfőn máris tudjak kezdeni! Végül is még csak szombat van, én nem tudok semmit a pontos feladatokról, Ő pedig arról, hogy megfelelek-e a számára... Amikor ezt megemlítettem, és felvázoltam, hogy egyébiránt még alkalmazásban állok, közölte, hogy a hirdetésben mindent leírt, és holnap beszéljem meg a dolgot a jelenlegi munkáltatómmal.
Nem vagyok én kekec ember, és hát ha haladunk a gyors tempó sem akadály. Bizonyára megérti a jelenlegi főnököm, hogy nekem fontos a munka, és kapnom kell azon az ajánlaton amit adnak, miután nála már nincs jövőm. Simán elintézhető. Az új céggel aláírok, a régi meg előző napra bedátumozza, hogy azonnali hatállyal felmond, és eltekint a felmondási időtől. Az ügy tiszta, rendezett, mindenki megnyugodhat. Hétfőn dolgozom.
Mégis vannak fenntartásaim. Először is a Hirdető elvárja, hogy kilépjek, majd hétfőn munkába álljak, miközben még azt sem döntötte el, hogy alkalmaz-e.Még csak nem is találkoztunk személyesen. Hip-hopp úgy járhatok, hogy az e-havi még biztos fizetésem elbukom, meg még a harminc napos felmondási időre kapott pénzemet is, és még munkám sem lesz. Jó üzlet...
A bajom csak az, hogy rossz a rendszer. Már pár éve is, és úgy látom jelenleg sem változott a helyzet : ha arra törekszik az ember, hogy ne essen ki az aktív dolgozók közül, folyamatosan szembesül azzal, hogy az nem működik. A munkaadók valahogy abban gondolkodnak, hogy úgy is sok a munkanélküli, pár nap alatt lesz alkalmazott. Mért nem lehet ezeket a dolgokat normális időintervallumban kivitelezni? És itt azonnal elnézést is kérek azoktól, akik valóban nem kapkodva próbálnak munkaerőt szerezni, mert vannak ilyenek is.
Most nagy a dilemmám. Kapva kapnék a lehetőségen, mert ki tudja hogy lesz-e még belátható időn belül, ugyanakkor látatlanban ennyit kockáztatni, kissé még nekem is meredek. Majd meglátjuk. Holnapig kaptam határidőt...
Újratöltve: munka nélkül
Üdv. Kedves Olvasó!
Megtörtént számomra az apokalipszis: március 1.-től újra élhetem a munkanélküliek életét. Nem szeretném! Már könyvet írtam róla, annyi a tapasztalatom benne, így nem kívánom újra megélni. Megszűnik a munkáltatóm azon telephelye, ahol dolgozom. A háttér személyes jellegű, így ezt nem publikálnám, de a lényeg, hogy megtapasztalhattam testközelből azt is, milyen amikor a kicsi ember feje fölött a nagyok döntenek, és azt a kicsi ember nagyon megszívja. Egy munkahely "bútorának" érzem magam, melyet a felesleges cuccokkal együtt kidobnak az utcára. 19 napom van. Úgy érzem "jó hamar" szóltak, ha figyelembe vesszük azt a 16-17 hónapot amelyet a statisztikák átlagolnak arra nézve, hogy egy állástalan ember mikor talál magának újabb állást. Természetesen ragaszkodni fogok a szerződésben feltüntetett 30 napos felmondási időhöz, mert az az egy havi fizetés, egy hónappal eltolja családunk totális csődjének időpontját. Ez pedig életmentő lehet. Első reakcióként "sokkot" kaptam, majd lehajtottam két pohár finom édes vörösbort, hátha megnyugszom. Aki még nem próbálta, annak megsúgom: semmivel nem lett jobb. A vörösbort nyugodt körülmények között elszopogatva szabad csak fogyasztani, mert akkor az még élményt is nyújthat, így csak szédelgést és hányingert...
Mostanra erőm és reményem újraéledt, hátha el sem jutok a munkanélküliség állapotába, és időben találok munkát.
Eddig csak leírtam az új munkatörvénykönyv alapjait, és hüledeztem, mérgelődtem a drasztikus változásokon, ellenben most már gyomorgörcsöket okoz nálam. A végzettségeket illetően nyártól szigorodnak a szabályok, így egészségügyi végzettségemmel immár esélyem sincs eladóként tevékenykedni. Tartós betegségem, melyet tavaly beszereztem magamnak, a betegágy mellől kitúrt, márpedig a papírjaim erre az egészségügyi területre szólnak. Jelenleg ezek arra valóak, hogy szépen fogják a port... Ez nem kifogás, mindössze, képtelen vagyok felemelni, mozgatni egy beteget, mert jelenleg egy vödör víz felemelése is fájdalmakat okoz. Persze ezt még simán letagadhatom egy állásinterjún, és még össze is szoríthatom a fogaimat, amiben jelenleg már nagy gyakorlatom van, hisz a "munkahelyért mindent" alapon dolgozom jelenleg is, nem kicsit növelve a gyógyszertárak bevételét. ( ...így legalább pörgetem egy kicsit a gazdaságot :-) ) Ellenben amikor egy hét múlva lerokkanok és betegállományba kényszerülök, már meg sem érem új munkahelyemen a próbaidő végét. Ezeket végig gondolva arra jutottam, hogy ha valami csoda folytán nem jutok mielőbb munkához, "B" tervként életemben először az állam támogatását fogom igényelni, azaz elmegyek "regisztrált álláskeresőnek" . A már fent említett 16-17 hónapos átlag munkakeresési időtartam mellett 90 napig vagyok jogosult a munkanélküli segélyre. Ezt a segítséget ajánlja jelenleg számomra az állam... Én nagyot nyelek, de majd megköszönöm neki, hátha közben csoda történik és mégis lesz állásom. Az ehhez kapcsolódó állami honlap szerint a munkaügyi központok majd állást ajánlanak nekem... Hehe.. :-)) Nem szoktak, pontosabban amikor az ember érdeklődik a következő választ kapja :" hát.. arra ne is számítson..." De azért én mégis. Hátha... Amennyiben még sem, akkor lehetőségem van továbbképzést igényelni. Húúú! Rengeteg a lehetőség a honlapok szerint Új munka , meg pálya program, meg ilyen-olyan terv, és még akármi hablaty, recefice bum bum bum...
Rossz, élősködő állampolgárként amennyiben úgy hozza a sors, élnék ezzel a lehetőséggel is. Egy OKJ-s képzés amivel például, és esetleg az egészségügyi végzettségemet tudnám fejleszteni valami olyan felé, amely a betegek segítését szolgálná, de nem az emelgetés szintjén, a 80 000 Ft plusz vizsgadíj szintjén kezdődik, és aztán onnan már csak felfelé halad, megállás a csillagos ég... Így ha az állam komolyan gondolja, hogy engem vissza akar vezetni a munka világába, állok rendelkezésére! Nyitott vagyok mindenre. Reméljük tényleg komolyan is gondolja, ugyanis riportalanyaim elmondása szerint a lehetőség valóban fenn áll, csak időnként több száz jelentkezőt utasítanak el azzal, hogy nincs pénz...De azért ne menjünk ennyire előre.
Kedves olvasók! A blog ezennel újra felpörög, hisz a téma adott! Ha már így jártam, legalább friss információkat juttathatok Önökhöz. naprakészeket, úgymond a könyv folytatásaként.
Munkakeresés újratöltve!
Megtörtént számomra az apokalipszis: március 1.-től újra élhetem a munkanélküliek életét. Nem szeretném! Már könyvet írtam róla, annyi a tapasztalatom benne, így nem kívánom újra megélni. Megszűnik a munkáltatóm azon telephelye, ahol dolgozom. A háttér személyes jellegű, így ezt nem publikálnám, de a lényeg, hogy megtapasztalhattam testközelből azt is, milyen amikor a kicsi ember feje fölött a nagyok döntenek, és azt a kicsi ember nagyon megszívja. Egy munkahely "bútorának" érzem magam, melyet a felesleges cuccokkal együtt kidobnak az utcára. 19 napom van. Úgy érzem "jó hamar" szóltak, ha figyelembe vesszük azt a 16-17 hónapot amelyet a statisztikák átlagolnak arra nézve, hogy egy állástalan ember mikor talál magának újabb állást. Természetesen ragaszkodni fogok a szerződésben feltüntetett 30 napos felmondási időhöz, mert az az egy havi fizetés, egy hónappal eltolja családunk totális csődjének időpontját. Ez pedig életmentő lehet. Első reakcióként "sokkot" kaptam, majd lehajtottam két pohár finom édes vörösbort, hátha megnyugszom. Aki még nem próbálta, annak megsúgom: semmivel nem lett jobb. A vörösbort nyugodt körülmények között elszopogatva szabad csak fogyasztani, mert akkor az még élményt is nyújthat, így csak szédelgést és hányingert...
Mostanra erőm és reményem újraéledt, hátha el sem jutok a munkanélküliség állapotába, és időben találok munkát.
Eddig csak leírtam az új munkatörvénykönyv alapjait, és hüledeztem, mérgelődtem a drasztikus változásokon, ellenben most már gyomorgörcsöket okoz nálam. A végzettségeket illetően nyártól szigorodnak a szabályok, így egészségügyi végzettségemmel immár esélyem sincs eladóként tevékenykedni. Tartós betegségem, melyet tavaly beszereztem magamnak, a betegágy mellől kitúrt, márpedig a papírjaim erre az egészségügyi területre szólnak. Jelenleg ezek arra valóak, hogy szépen fogják a port... Ez nem kifogás, mindössze, képtelen vagyok felemelni, mozgatni egy beteget, mert jelenleg egy vödör víz felemelése is fájdalmakat okoz. Persze ezt még simán letagadhatom egy állásinterjún, és még össze is szoríthatom a fogaimat, amiben jelenleg már nagy gyakorlatom van, hisz a "munkahelyért mindent" alapon dolgozom jelenleg is, nem kicsit növelve a gyógyszertárak bevételét. ( ...így legalább pörgetem egy kicsit a gazdaságot :-) ) Ellenben amikor egy hét múlva lerokkanok és betegállományba kényszerülök, már meg sem érem új munkahelyemen a próbaidő végét. Ezeket végig gondolva arra jutottam, hogy ha valami csoda folytán nem jutok mielőbb munkához, "B" tervként életemben először az állam támogatását fogom igényelni, azaz elmegyek "regisztrált álláskeresőnek" . A már fent említett 16-17 hónapos átlag munkakeresési időtartam mellett 90 napig vagyok jogosult a munkanélküli segélyre. Ezt a segítséget ajánlja jelenleg számomra az állam... Én nagyot nyelek, de majd megköszönöm neki, hátha közben csoda történik és mégis lesz állásom. Az ehhez kapcsolódó állami honlap szerint a munkaügyi központok majd állást ajánlanak nekem... Hehe.. :-)) Nem szoktak, pontosabban amikor az ember érdeklődik a következő választ kapja :" hát.. arra ne is számítson..." De azért én mégis. Hátha... Amennyiben még sem, akkor lehetőségem van továbbképzést igényelni. Húúú! Rengeteg a lehetőség a honlapok szerint Új munka , meg pálya program, meg ilyen-olyan terv, és még akármi hablaty, recefice bum bum bum...
Rossz, élősködő állampolgárként amennyiben úgy hozza a sors, élnék ezzel a lehetőséggel is. Egy OKJ-s képzés amivel például, és esetleg az egészségügyi végzettségemet tudnám fejleszteni valami olyan felé, amely a betegek segítését szolgálná, de nem az emelgetés szintjén, a 80 000 Ft plusz vizsgadíj szintjén kezdődik, és aztán onnan már csak felfelé halad, megállás a csillagos ég... Így ha az állam komolyan gondolja, hogy engem vissza akar vezetni a munka világába, állok rendelkezésére! Nyitott vagyok mindenre. Reméljük tényleg komolyan is gondolja, ugyanis riportalanyaim elmondása szerint a lehetőség valóban fenn áll, csak időnként több száz jelentkezőt utasítanak el azzal, hogy nincs pénz...De azért ne menjünk ennyire előre.
Kedves olvasók! A blog ezennel újra felpörög, hisz a téma adott! Ha már így jártam, legalább friss információkat juttathatok Önökhöz. naprakészeket, úgymond a könyv folytatásaként.
Munkakeresés újratöltve!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)