Hej, közmunkások! Irány a jacht-club!

Drága atyánk, Viktorunk! Minden magyarok megmentője! Te, aki havi 47 ezerért ( most már asszem' 49 ezer is van az...) adtál közmunkát kezünkbe,  nem kivételezve senkivel aki munkanélküli és persze akinek anyagi szintje megfelelően alacsony ahhoz, hogy (mint ahogy egyik udvaroncod oly találóan megfogalmazta)  "mosolyogva" végezhesse az önkormányzatok által kijelölt feladatokat. Van köztünk mérnök, gyermekes családanya,diplomás és alulképzett 50 éves, meg még sokan mások... Szóval tényleg nagy az esélyegyenlőség közmunka berkekben. Na jó! Azért egy kicsit irigykedünk a hódmezővásárhelyi társainkra akik közalkalmazotti feladatokat látnak el közmunkás bérért, mert azok mégse' csak gereblyéznek... De nem panaszkodunk, hisz errefelé is akadnak jobb sorsúak, akikről azt hallani, hogy egyenest' a polgármester földjein munkálkodnak, ami persze munka szempontjából nem könnyebb, de mégiscsak nagy megtiszteltetés a közmunkás szívnek. Úgyhogy rendben van itt minden. Tényleg... Amiért meg merlek szólítani közmunkás létemre drága Viktor - és eme vakmerőségemért előre, közte meg utólagosan is elnézésedet kérem... - az az, hogy megköszönjem neked azt a nagylelkűséget amit irányunkba tanúsítasz, midőn nyaralást igyekszel összehozni nekünk egy tihanyi jacht-clubba...
Az egyik szemem sír a másik nevet, hisz öröm ez nekem, mint kamaszfiúnak az első petting, de bánat is mert sajnos nem tudom majd igénybe venni ezt a nyaralást.
Mielőtt még a hálátlanság bélyegével illetnél, megmagyarázom... Szóval az van kedves Viktor, hogy először is nincs internetem, aminek segítségével regisztrálhatnék erre a nyaralásra. Nem fizettem én arra elő, mert minek, ha számítógépem sincs...
Ez egyértelműen az én hibám, hisz 47 ezerből nem hogy megélni de Lázár tekintetes úr szerint még egy kicsit félre tenni is lehet. Ám ezen én elbukom hónapról hónapra... Nagy lábon élek, más magyarázat nincs is erre.. Nem tudom megbecsülni a közmunkabért. Számlákat fizetek, meg még eszem is, és az egyiket olyan nagy felelőtlenséggel teszem, hogy sokszor a másikra már nem is futja. Most is hideg volt, és befűtöttem, aztán kijött a 40 ezres számla, a maradék 7000-ből meg ettem.../ volna... de épp nincs most itt minálunk közmunka, úgyhogy a 47 ezer forintról is csak álmodtam...
Hát látod drága jótevőnk, így alakult ki, hogy aztán soha nem lett számítógépem, de még kecském sem, és még annyi kis félrerakott tartalékkal sem rendelkezem, hogy az útiköltséget állni tudjam. Szégyenlem is magam rendesen...
Azért mielőtt befejezném hozzád írt levelem, még ajánlanék egy lehetőséget. Mi lenne, hogy ha azt a pénzt amit a nyaralásomra szántál, inkább az oktatásomra, továbbképzésemre költenéd? Gondolj bele! Ha munkaerő-piacképes lennék, hosszú időkre ledobhatnál a válladról, és még ilyen leveleket sem kapnál tőlem...
Minden esetre jó szívvel ölellek. Matolcsynak meg adj egy csókot a nevemben, na nem azért mert jobban szeretem mint téged, csak neki meg szép a szeme...
Üdv.: Köz Munkás