2012. augusztus 24., péntek

Megveszik az Arany Alkonyt?




Íme egy cikk:  http://barikad.hu/izraeli_ingatlanbiznisz_aldozataiva_valhatnak_az_arany_alkony_lakoi-20120628  mely oly mértékű "jóindulatról" tanúskodik, amit megirigyelhetne bizony akárki, persze csak a szélsőségek körében...
Szerintem meg a butaság netovábbja, ha zsidó kérdéssé alacsonyítunk egy olyan helyzetet, mely 1300 idős ember életét, és több száz dolgozó jövőjét oldja meg.
A cikk írója szerint nem ez a lényeg, hanem az, hogy izraeli ingatlanbiznisz bezony ez. Mert hát ha ilyen kézbe kerül esetleg az otthonok sorsa akkor az csak biznisz lehet, és köze nincs a jótékonysághoz, hiszen sok pénzt feccölnek bele... Most mit mondhat ekkora blődséget olvasván  az ember lánya?  Egy ekkora ingatlancsoport megvásárlását mégis ki vállalja be csak úgy passzióból? 1300 idős, és a személyzet várja, hogy megnyugodhasson, és azon felül, hogy nincs ok arra, hogy a Köves Slomó által vezetett EMIH által nyújtott megoldást ne fogadja el az Arany Alkony,  egy gyermeteg téveszme szüleményeként jellemezném az olyan megnyilvánulásokat melyek ezt bármilyen módon sérelmezik. Ez nem egy tábla csoki, amire bárkinek van pénze, és nem is egy üres ingatlan, hanem intézmények összessége, amiket azon túl, hogy valakik megveszik, még fenn is kell tartaniuk jó sokáig, hisz emberek élnek, dolgoznak benne.
Mint a cikk kiemeli az egyházi kiegészítő normatívával szándékozná fenntartani az otthonokat az EMIH. Na most mégis ki oly naiv, hogy ezen elcsodálkozik? A Kálvin János Presbiteri Misszió is hasonló módon tudta eddig sikeresen állni a sarat, és pont ennek az elvonása okozta a jelenlegi problémát, így valószínűsíthető volt, hogy ha valaki megnyugtató megoldást nyújt a kialakult helyzetre, az szintén valamilyen egyházi csoportosulás lesz. A cikk írója egyes apartmanokat 10 milliónál  is több forintra voksol, amely némi túlzást feltételez, és hozzá is teszi, hogy épp ezért nem a kisnyugdíjasok laknak eme lakásokban, ami meg megmosolyogtató számomra, ha figyelembe vesszük, hogy még a kisnyugdíjas is bizonyára lakott ezelőtt valahol, egy lakásban, házacskában... Megemlíti még hogy a nyugdíj (max.80%-át) egy részét is odaadják a lakók az intézménynek. Valahogy az az érzésem, hogy az emberek egy része, negatív módon értékeli ezeket az otthonokat, pedig csak egy kicsit bele kéne gondolni a részletekbe. Mert nézzük, hogy megy ez:
mondjuk én vagyok egy nyugdíjas, kevéske pénzecskével. Eladom esetleg a lakásomat, befizetem egy hasonló intézménybe a "beugrót", meg havonta a bármekkora nyugdíjam 80%-át. Ezért cserébe kapok egy saját lakásocskát, napi ötszöri étkezést ( igen, bizony ennyit), helyben orvosi ellátást, tiszta ruhát, takarítást, gyógyszert, ( igen ezért sem kell külön patikába mennem, sok pénzt otthagyva), és egyebeket. Télen mindig melegben vagyok, és nem kell reszketnem azért hogy jön a villanyszámla, gázszámla, vízszámla...
Elkísérnek sétálni, elintézik az ügyeimet ha azt kérem. Az évek telnek, és én lassan nem tudom ellátni magam, de akkor a saját lakásomban ellátnak, fürdetnek, etetnek, felügyeletet biztosítanak, ha kell kötöznek.
Ezt választottam, mert esetleg ha maradok a városi ingatlanomban, akkor mondjuk 80 000-ből kéne mindezt megoldanom...
Tudom én, hogy a legideálisabb nyugdíjas évek másként is történhetnének, de ha már arra nem "fussa" akkor ez a jobb döntés. Ezért viszont talán keressünk más bűnbakot, ne azt az intézményt, amely  megoldást nyújt egy meglévő problémára.
Az pedig nagyon szép világ lenne, ahol egy ilyen szakadék szélén lévő intézmény esetleges megmaradásának hírére pozitívan reagálna a társadalom, és nem kezdené fikázni a tulajdonképpeni jó hírt, azért mert azt egy zsidó érdekeltségnek köszönheti 1300 idős ember, meg több száz dolgozó.
Mint olvasható a cikkben:
 " Ésszerű gazdálkodás mellett tehát a hálózat a jelenlegi formájában is szép hasznot hajthat az ortodox zsidóknak, illetve a mögöttük álló befektetőknek - különösen, hogy az előző fenntartó adósságait nem kívánják átvenni."
Jaj! jaj! Haszon is lehet belőle! Húha, most mi lesz... brühühü...

Mert bizonyára, ha jönne egy  jó szittyamagyar befektető, nagy nemzeti öntudattal jó sok pénzért megvenné, és hazaszeretetből osztogatná az apartmanokat, meg ingyen az ellátást, nyugdíjból egy forintot sem venne el. A személyzetet , jó sok pénzért saját zsebből ( szintén), alkalmazná, és mindezt hosszú éveken át. Mer' az a jó, az az igaz Magyar cselekedet!

Én valóban tanácsolnám a cikk írójának, hogy ha  őt ennyire zavarja a jelenleg alakulóban lévő megoldás ( mert az érintettek, csak megkönnyebbülni látszanak)  , akkor uccu neki, gyorsan hívja fel a haverjait, oszt dobják össze a lóvét, meg egy tervet a további fenntartásra is, és vegyék kezükbe a dolgokat a saját értékrendjük szerint...












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése