Szegény Schmidt Máriánk megint boldogtalan lesz, mivel egy újabb "igényes" munkaerő helyzetét tárom itt fel. Mit tehetnék? Hisz mint tudjuk, magam is túl sok igényt támasztok a munkáltatók felé: normál körülményeket, bejelentett fizetést, meg az alapvető munkatörvények betartását...
Enikőnk (nevezzük így), lelki szemei előtt megjelentek a legszebb ünnepek, az ötöslottó főnyereménye és minden efféle vízió képei, midőn közölték vele, hogy megint lesz munkája. Önmagamról is tudom, hogy milyen frenetikus érzés ez, ebben a munkahelyekben bővelkedő, nagyszerű országban,... Ám ekkora öröm Enikőnek adásával nem elégedett meg a kegyes sors! Fokozta azt rendesen! A munkáltató még egy tanfolyam elvégzésére is befizetné eme boldog asszonyt, hogy legálisan végezhesse az adott munkát. Meg is csókolnánk eme munkáltató kacsóit, ám mielőtt már-már virtuálisan kineveztük volna az év munkaadójának, rájöttünk, hogy ez a gesztus nem feltétlenül nemességet, hanem inkább némi rafináltságot feltételez, mely oly jellemző fajtájára... Hogy miért?
A szóban forgó munkáltató, talán megijedvén attól, hogy még a végén elterjed róla nagylelkűsége, vagy csak okos kereskedő, ki még a dolgozójából is pénzt csinál, de minden esetre igen kreatív megoldást eszelt ki ezzel a tanfolyammal kapcsolatban. Ő ugyanis ezt úgy gondolta kivitelezni, hogy Enikő tanfolyamát ugyan kifizeti, de annak az árát a fizetésekkor szépen apránként levonja. Igazság szerint nem is lenne ezzel gond, ha a két fél ebben állapodik meg. Ám a könnyfakasztóan megható, ugyanakkor vakbélröhögtetően és mélyen erkölcsös momentuma a dolognak, hogy miután ezt Enikővel letárgyalták, a munkaadó utoljára még felhívta a figyelmet arra, hogy igényt tartana a számlára... Vegyük át mi is történhet itt tulajdonképpen? A munkáltatónak ez a tanfolyam semmibe sem kerül, hiszen kifizetteti a munkavállalóval az árát, ám de ennek ellenére kéri a számlát... Ez csak egy érzés, de oly valósnak tűnik: vajon az a számla milyen hamar kerül majd a cég könyvelőjéhez, hogy az adóalapból levonható legyen? ... Kvázi Enikő kifizeti a saját tanfolyamát, de a cég aratja le az ezért igénybe vehető előnyöket...
Oly szépen illik erre a sokak által elítélt szám mely arról szól : " ebben az országban épp az a jó, hogy minden és mindenki lenyúlható..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése