2012. március 21., szerda
Tehenet az előszobába, krumplit a gardróbba...
A mai napon újra a Munkaügyi Központról szerettem volna írni, hisz ma lett volna az első érdemi, információkkal teli találkozásom az Állam eme nemes intézményével. Ám a sors nem akarja ezt a találkozót, pedig annyi mindent vártam tőle. Legfőképp tisztánlátást, ami azért sokkal esélyesebb személyesen, mint egy honlap böngészésével.
Kaptam ma délutánra egy időpontot, és a megfelelő időben meg is érkeztem, ám tárt karok helyett rendőrségi szalagokkal, és sok-sok rendőrrel vártak... Mármint nem engem :-), de ott voltak, és szépen felvilágosítottak, hogy mai pontos megjelenésem a Munkaügyi Központnak nem a legégetőbb problémája, így nyugodtan fáradjak haza. A hírekben még nem láttam mi történt, de egy ideje az ehhez hasonló történések, nem túl jó események zárójelenetei. Átfutott az agyamon, hogy valaki megint kiborulhatott a rendszertől, és ennek tettlegesen is hangot adott... De mivel még nem tudom mi történt, így tényleg nem szeretnék találgatni. Bizonyára rövidesen megtudjuk.
Hazaérve, és kötelességtudó, regisztrált álláskeresőként megpróbáltam utána nézni, hogy nem adtak-e ki valamilyen információt az illetékesek arról, hogy mikor jelentkezzek újra. Ahogy így böngészgettem a honlapot, rátaláltam egy felhívásra, amely nagyon felkeltette az érdeklődésemet, hisz ez most egy nagyon kiemelt projekt, melynek célja, az alacsony végzettségű, esetleg szakképzetlen, avagy elavult szakmával rendelkező egyének, valós munkaerő-piaci igényekre épülő oktatása, ezzel segítve az elhelyezkedést. (Csak azért nem rakom ide be pontosan idézve, mert nem szeretném ha némi problémám adódna a dologból...)
És Igen! Ez kell nekem! Minden dokumentumot letöltöttem ami ezzel kapcsolatos, mert arra gondoltam, hogy amikor végre bejutok a Munkaügyi Központba , már felkészült leszek, és mivel a program új, akár esélyem is lehet bejutni, még mielőtt elfogy az erre szánt pénz. Tehát gyorsnak kell lennem, és hallelúja! Nagy örömömben a letöltött dokumentumok közül elsőként arra voltam kíváncsi, amely azt tartalmazza, hogy milyen képzéseket ajánl ez a fantasztikus program, mely hangsúlyozom: a valós munkaerő-piaci igényeknek megfelelő végzettséggel ajándékoz meg engem, és sok más embert. Azt hiszem amikor ezt megláttam, hirtelen valóban nem tudtam hogy sírjak-e vagy nevessek... Amiket tanulhatok ennek a programnak a keretében az a háztáji állattartás, háztáji növénytermesztés... És ez komoly!
Azóta a döbbenettől már eljutottam a következő stádiumba, és lelkesen elkezdtem kutatni, hogy vajon ennyire lemaradtam-e, vagy csak nem figyelem jól az álláshirdetéseket. De nem! Nem keresnek dögivel ilyen munkaerőt, tehát marad a másik lehetőség: ha nem akarok éhen halni, akkor magamnak kell háztájit nevelnem, termesztenem... Itt a panelben maximum az előszobát vagy az étkezőt tudnám lakájossá tenni egy tehénke számára, de az étkező is "necces", mert ott már két tengerimalackám terráriuma is foglalja a helyet ( persze távol az asztaltól) és egy papagájom is itt tartózkodik.
Így hát nagy sajnálatomra erről a képzésről le kell mondjak...
De azért, kissé dühít ez az egész! Dühít mert olyan emberek akarnak segíteni visszatérni a munkaerőpiacra, akik szerint a háztáji állattartás és növénytermesztés elsajátítása megfelel a mai munkaerő-piaci követelményeknek, és szerintük ezzel én munkát fogok találni magamnak. Dühít, mert akinek van földje ( hisz nem csak Pest létezik ez tény) az valószínűleg tudja mit, hogy kell ott termeszteni, és nem hiszem, hogy erre az oktatásra szüksége van. Dühít mert azt a pénzt amit ebbe beletesznek, akár arra is költhetnék, hogy valóban keresett szakmák képzéseit tudják belőle finanszírozni. És a legjobban pedig az dühít, hogy konkrétan hülyének néznek!
Na megyek is, és megkapálom a zöldséget a gardróbban...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése